| | Hints napraforgót a madaraknak, |
| esőt a pörzsölt szívekre, |
| | istenem, mutasd meg a világnak, |
| hogy van még kedved előlről kezdeni mindent. |
|
| | Küldj folyókat a völgybe, |
| | élő halakkal és békákkal, |
| | mammutokat és eget-hasogató, halhatatlan |
|
| | Az emberek nyíllal lövöldözzenek a holdra, |
| mázolják vörösre ártatlan arcukat, |
| | mikor jön a nagy madár-szellem, |
|
| | hol mindenki ismeri a másik szívét, |
| és az embervér gőze helyett |
| | csak a virágáldozat illata száll |
|
| | És ha megint elér minket a tudomány, |
| a modern idő, a gép, súgd meg, |
| | hogyan kell megbéklyózni a természetre |
| | rászabadult gyár-csordákat. |
|
| | Gyúrj férfiakat, nőket és gyerekeket |
| új aggyal, új szeretettel, |
| | új nyelvvel, melyben a te napod |
| | mint mikor ereik zúgásától |
| | egyesülnek a szerelmesek. |
|
|
