Tornai József: Mezítláb, énekelve

1.

Fűszálak címer-feje,

cirógass meg engem,

nyárfák gőztorlasz-lombja,

hajolj rám fürtöddel,

csalán-fogas árokpart,

mard össze lábamat,

kőutak lisztpora,

ócsai vén templom,

Tiszahát agyag-sebei,

Kis-Kunság tenyere,

szekérdobogás, lónyerítés,

dohányszárítók rongy-fala,

Szeged, Jászfényszaru, Görbeháza,

ne felejtsetek el,

Nyírábrány, Akasztó, Debrecen,

láthatatlanul ott megyek,

Balkány, Tiszazúg, Basaharc,

fogadjatok el tanúnak,

Dózsa sárkráter-lábnyoma:

űr a ceglédi piacon,

szolnoki tutajsor-kígyó,

tekeregj velem lefelé,

rothadó ökörtemetők,

orromba döf a bűzötök,

fekete marhavér-patak,

fölisz a homok és a szél,

szügycsontok, tehén-halálfejek,

vicsorogjatok álmomban,

szatmárcsekei csónakorr-fejfák,

álljátok körül véremet,

töredező akácerdők

mocsarak mellett végtelen,

szirompenészes szárkúp,

bújtass a fagy elől,

kiterített hó-szahara,

nyúlbogyó gyöngye feketül,

fácán teteme, rétisas,

izzó vér-pocsolya,

parázsló napba tűzött jegenyék,

csúcsaitokon villódzom,

tanyák háromszög-homlokai,

vakítsatok a szívemig,

lesöpört gyöpudvar, tükör-dél,

kisült olajfák Karcagnál,

vadvizek ezüst-vigyora,

fényesitse a homlokom,

teremtéskori meteorágy,

rajtad alszik az éjszaka.

2.

A hun lovas, a szármata,

sovány szláv lovasok,

bronzkengyeles avar lovas,

itt csörög közöttünk,

csákányos tatár, magyar, besenyő,

kun, kazár lovasok,

kis, piroslobogós, árpádkori lovasok,

dermednek gázlóknál,

fehértakarós, pöffedt királyi,

püspöki lovasok,

Bethlen Gábor lovasai,

vágtassatok ki, csontvázak,

Vak Bottyán lovasai,

káromkodjatok helyettünk,

szegény Miklós huszár,

mennyországa a Berettyó,

hosszúpikás, kozák lovasok,

recsegő vér-erdő,

német, csótáros lovasok,

forduljatok a láp alá,

Rózsa Sándor és lovasai,

megdobbantjátok mellünket,

ekék előtt hajtott-hullt lovak,

látlak a hold előtt,

úszó homok-szélbe eltűnő,

homok-sírból kiásott

lovasok árnyai,

nádas-sörényű emlékezet-lovak,

dübörögjetek alattunk.

3.

Tengerből visszahullámzó tenger,

Petőfi tengere,

Debrecen ó-kikötő,

gyerekkor tengere,

tökhéjszinű végtelenség, legelők,

rázkódjatok meg húsomban,

éjjel megjelenő bitófák, csendőrtollak,

játsszatok csak velem,

kukacos fogolyszárny a bodzaágon,

lebegsz az arcomra,

redős homoktetőn gyíkok,

zöld gerincetek fölragyog,

hideget, ködöt, deret forgató

ördögszekerek tengere,

száz évig lángolt-pattogott

nádtetők tengere,

lecsapott fejek, karóval áthasított ágyékok,

veletek szenvedtem,

kinyesett nyelvek, kilökött szemek,

látunk iszonyunk ablakán,

kisírt anya-szemek, halomba dobált állkapcsok,

lábfejek, karok,

csecsszopók tengere,

néma, szőke búzahullámzás,

borítsd végig az asztalunk,

holdvilágos kukorica-óceán,

kvarcszemcsés tengermély,

elrothadt repülőhalak,

látni ívetek hajnalban,

kásás medúza-hálók,

csúszkál a talpam rajtatok,

olajbuzgások, héviztorkok,

gázkilövések tengere,

egyik parton fölguruló,

másikon széttörő

napcserépkorong tengere,

sár, tehetetlenség, düh, kopárság

Móricz-sörényes tengere.

4.

Hazamegyek a nyikorgó akácfához,

hulljanak rám a tüskéi,

nyelvembe álló homokszemek,

csorbítsátok ki a fogam,

pincéből ejtett szavak:

az anyanyelvem rámkiált,

madár-esztendeim elsurrantak,

napraforgó áll fejetlen,

Tisza elöntött fűzfáihoz

estére hazamegyek,

Juhász Gyula pléhkrisztusához

estére hazamegyek.

5.

Legnagyobb levegőég,

vöröslő puszta-nap,

Leghatalmasabb Alföld,

belül is így nyúlsz el bennünk,

legfehérebb tél, legsárgább nyár,

érleljétek a csontomat,

leghosszabb földutak, legszélesebb tocsogók,

tündöklő kis lapály,

legvastagabb por a tornácokon,

rágd szét az ingemet,

legmegszállottabb férfiak,

legzörgőbb szavú harangok,

legboldogtalanabb nők,

kiket vajúdtok világra?

6.

Nem tükörben látom magamat:

köd-szélű síkság az

arcon,

megmeredt betonút, tankok madárhüllő-nyoma,

kipörzsölt sombokor,

halmok mögött folyó dolgozik,

átlóg a vizen kréta-hold,

békalencsés nádasok,

fejemben zúgjatok,

baromjárás gödrei,

látom magamat bennetek,

elröpült mész-kastélyok,

romjaitokra iszap ül,

drótos boglyakövek,

húzzatok vissza most,

kiskőrösi vörösbor,

ittalak fák alatt,

fal mellett álló törött kocsikerekek,

látom magamat

bennetek,

látóhatár alján korom-felhő,

mossák esőid tagjaim,

pusztai iskolalépcsők,

téglátokon a szélvész fut,

fekete bika-homlok

tartsd fölém éjszakám,

ökörfarkkóró, tanyafal,

föláldoztak a csillagok.

7.

Lenyúzott fű-térség,

gyerekkoromtól szeretlek,

nyírségi homok-tajték,

gyerekkoromtól szeretlek,

gyökérig nyúló mozdulatlanság,

hortobágyi gaz-forgószél,

szakadatlan zöld vízió,

gyerekkoromtól követlek,

önmagam csupaszsága, egykedvű határ,

gyerekkoromtól rokonom

babonás por-vidék,

gyerekkoromtól hívogatsz,

zsombékban ezüstnyárfa,

gyerekkoromtól járok ott,

bíbic-jajgatás a horpadásban,

városokon át visszhangzol,

Csokonai-csontokat faló rög,

ropogtass össze engem is,

elvágyódás tükörképe:

nyílegyenes, vad föld-özön,

emberi sivatag,

itt sorvasztasz a véremben,

magyarok óriási arca,

barázdáid a ráncaim,

Viharsarok, hajdúk, repedt táj,

kék szamártövis-villogás,

anyám e halmok alatt:

egyetlen anyám, nagy síkság,

gyerekkoromtól te hajtasz

elérhetetlen árterekre,

farkas szájába,

férfikor ordításain át

csontjaim évszakáig.

Síkság

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.