| összefut, a sárga rozs tövében |
| ültem. Görbe, meszes kérgű |
|
| Már lefelé lógtak a kalászok, |
| nyakamba szúrtak, mocsár és érő |
| bodza szaga; tükrösen ömlött |
|
| A diófa derékig rozsban állt, |
| árnyéka lassan mozdult el a vállamról, |
| meztelen lábam a kocsivágásban. |
|
| Egyedül ülök ott, csak a nap-ivó síkság |
| fekszik mellettem kék, déli |
|
|
