|
elnyúltam a disznók között.”
(Blake)
|
|
| | lefeküdni a disznók közé, |
| henteregni a ganéban és mocsokban, ruhám |
| sáros és ürülékszagú, emlékszem, milyen volt, |
| mikor ott dolgoztam a vágóhídon az ólakban. |
| | röfögni az orrfacsaró bűzben |
| éjjel-nappal, visítani a reménytelenségtől, |
| véres füllel hánykolódni a hiány-görcstől. |
| | moslékot szürcsölni, kövérre püffedni |
| és várni, hogy jöjjön a Nagy Vágólegény |
| villamos kábítóval, böllérkéssel. |
| | két kimeredt disznószemmel bámulni |
| az üres virradatokba, ágyékom, mellem |
| telidesteli sertésbolhával, mintha |
| | négykézláb csúszkálni a híg, trágyás |
| latyakban. És egy tüzes, káprázó |
| arcot látni fönt, fönt, valahol a szálkás |
|
|
