Előszó

Ez. a könyv századunk fontos tudományterületét - az örökletes üzenet (genetikai információ) sejten belüli szerveződésére vonatkozó tudást - tekinti át. Műfajilag egyrészt magas szintű szakmai kézikönyv, másrészt élvezetes tudományos esszé; az élet iránt érdeklődő olvasók, diákok, tanárok, mezőgazdászok és főképpen biológusok, orvosok örökléstani gondolkodását formáló kitekintés.

A történet főhősét - a kromoszómát - másfél évszázaddal ezelőtt pillantotta meg először az emberi szem. Nálunk a századforduló táján, Gelei József munkássága révén került rövid időre eredményes kutatói érdeklődés középpontjába. A fonalcsomóba zárt üzenet nyelvét, a genetikai program kódrendszerét három évtizede ismerjük. A programok kromoszómaszinten megvalósuló összeépülését, az önszervezés (egyedfejlődés) és önpusztítás (öregedés, rák) vezérlését végző lágy szerkezetek felépítését és működését viszont részleteiben ma sem ismerjük, értjük, uraljuk. Olyasféle gát áll itt a haladás útjában, mint amilyennek annak idején Watson, Crick és munkatársaik fellépte előtt ütközött a gondolkodás. A gátnak az áttörése a továbbhaladás egyik feltétele; ezt kívánja segíteni a szerző, amikor egy mesterművű rézkarc hűségével, lendületességével és általánosító erejével rajzolja elénk a kromoszómakutatás történetét és mai állását.

Mindig első kézből adja az új tudást: vagy maga küzdött meg érte kemény laboratóriumi munkával, vagy olyanokra hivatkozik, akik hasonlóképpen a megismerés élcsapatában harcolnak, A kézikönyvek kialakult gyakorlatától eltérően a kötet (fény)képanyaga is egységes, A növényi citogenetikától az emberi kariotípusig, a mikronukleuszoktól a sejtmaganyag rákos folyamatokban észlelhető elváltozásaiig kivétel nélkül eredeti készítményekről felvett saját mikroszkópi fényképeket láthatunk. Egy jéghegy csúcsát, melynek alapjainál sokezernyi készítmény, fénykép és vizsgálat húzódik meg - láthatatlanul,

Imreh Sz. István szakterületéhez szigorúan ragaszkodó kutató. Egy szóval sem utal azokra a lehetséges párhuzamokra, hasonlóságokra és különbségekre, amelyek a biológiai és (a napjainkban oly divatos) elektronikus információtárolás és -feldolgozás összehasonlítása során kínálkoznak, bár tudva tudja, hogy a kromoszómák programcsomagjai számtalan egyedi csodát - Ádámot vagy Évát, algát vagy mammutfenyőt - képesek szervezni az élettelen anyagból. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - a fejezetek tényanyagán át egyenes út vezet egy új életérzés kialakulása felé; a szellemi törzsfejlődés emelkedő csigavonalában ma már nemcsak az anyag és az energia, de az információ szintjén is összefonódik az élőre és az élettelenre vonatkozó tudás.

A kromoszómák könyve, új vonulat csírájaként, ennek az ismeretlen felé törő, egy-egy hagyományos tudományág kereteit ékként feszítő tudásnak az erejét és értékét hivatott bizonyítani.