Bevezető

A magyarországi közlevéltárakban és egyházi gyűjteményekben őrzött kéziratos térképek feldolgozása és közzététele az utóbbi évtizedekben jórészt megvalósult. Ma már a levéltárak egy része a kéziratos térképek digitalizálásával is igyekszik azokat az utókor számára biztonságosan megőrizni és a kutatók elektronikus úton való hozzáférését - nem utolsó sorban állományvédelmi okokból - biztosítani. E forrástípusnak kétségtelenül rendkívüli jelentősége van úgy a történeti földrajz, az egyház- és mezőgazdaságtörténet, mint a néprajz és a régészet számára.

A határokon túlra kerültek közül minden bizonnyal a leggazdagabbak, vagy legalábbis a leggazdagabbak közé tartozók a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek és Káptalanának a kéziratos térképgyűjteményei.

A Római Katolikus Püspökség gazdasági levéltárát, amely a püspöki palota néhány földszinti termében volt elhelyezve, 1947-ben foglalta le az államhatalom és néhány évvel később elszállította onnan. A székesegyház sekrestyéje feletti termekben lévő káptalani levéltárat jóval később, 1962-ben államosították. Mindkét gyűjtemény a levéltári feladatok kiszolgálására teljességgel alkalmatlan, a helyi állami levéltári kirendeltségnek mai napig is otthont adó váradi várba került. A római katolikus püspöki gyűjteménynek közel félszáz térképe és térképtöredéke, továbbá a papnevelde és a káptalan három-három térképe egyházi tulajdonban maradt és ma az Egyházmegyei Levéltár állományában található.

Az 1970-es években alakították ki az Állami Levéltár nagyváradi fiókintézményében az összes állományból kiemelt térképekből és különböző tervrajzokból a Térkép- és tervtárat. A jelzett két gyűjteményen kívül a Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség belényesi uradalmának levéltárából, Bihar megye egykori levéltárának Nagyváradon maradt részeiből, Nagyvárad város levéltárából és néhány egyéb - régi anyagot őrző - fondból is ide került mintegy száz térkép. Feltételezhetően számos kisebb méretű térkép (vázlat) maradt eredeti iratkörnyezetében.

A Térképgyűjtemény mintegy 250 tételének java része nyomtatott és vegyes eredetre utal. Mindössze 17 db. 1850 előtti kéziratos tételének egy része a vármegyei levéltár anyagából kerülhetett ide, de van közöttük biztosan a Római Katolikus Püspökség térképtárából származó darab is. Az 1850 utániak között kéttucatnyi a kéziratos, ezeknek nagyobbik hányada a görög katolikus gyűjteményhez tartozó lehetett. E kéziratos térképek zömét tehát érthetetlen okokból sorolták ide, ugyanis azok szerves részei a tervtárban összegyűjtött anyagnak. A térképgyűjtemény leltára az egyes térképeknél eredetet nem jelez, így ma már az biztosan nem állapítható meg.

A Tervtár rendkívül gazdag, mintegy másfélezer tételének hozzávetőleg 60-70%-a kéziratos térkép, a többi nyomtatott és csak néhány darabja a szoros értelemben vett tervrajz. E kéziratos térképek és a 19-20. század fordulóján készült kataszteri (nagyobb részben valamely sokszorosító eljárással készült) térképek szinte kivétel nélkül az egyházi gyűjteményekből származnak. A tervtár leltára már jelez eredetet az egyes tételeknél (a görög katolikus térképek kivételével), de tucatnyi alkalommal egyértelműen hibásan. A gyűjtemény kialakításakor (és leltárának elkészítésekor) az ábrázolt helységek betűrendes sorrendjét követték, először a lakott települések térképeit, a puszta- és erdőtérképeket, majd a vízszabályozási és útépítési térképeket, végül a tulajdonképpeni terveket, tervrajzokat számba véve.

A kéziratos térképek nagyobbik hányadát tekercselve, egy kisebb részét eredeti mappáikban tárolják. Sajnálatos, hogy a nem megfelelő tárolási körülmények következményeként a gyűjtemény darabjai - különösen a tekercseltek - jelentős mértékben szennyezettek és egy részük fizikailag rongálódott.

Katalógusunk összeállításakor felső időhatárnak a polgári korszak kiosztási és elkülönítési munkálatainak legvégét szabtuk meg. Ez mindhárom egyházi gyűjtemény esetén az 1870-es, 80-as éveket jelentette. A későbbi kéziratos térképek elsősorban a kataszteri felmérésekkel és az erdőműveléssel, erdészeti üzemtervekkel kapcsolatosak. Ez utóbbiak - a vonatkozó térképállomány gazdagsága okán is - egy önálló tanulmány tárgyát képezhetnék.