Előszó

A Rakovszky család hosszú irodalmi tradícióra tekint vissza.

A XVI. századból is több családtag is híres-neves költő volt. A szlovákok is büszkék rájuk, mint az "ő" nagy humanista költőikre. Többen az ősi birtokról - mely a középkori iratokban "Rakouch"-ként szerepel, magukat Rákóczi-nak vagy latinosan Rakoczius-nak írták.

Rakovszky Menyhért apja, István (1847-1910), a Legfelsőbb Állami Számvevőszék elnöke, maga is sokat írt, valamint Voltaire és más francia írók munkáját fordította magyarra. (Lásd Szinnyei József: Magyar Írók).

Az irodalom iránti érdeklődést fiai is örökölték és hárman: Menyhért, István és Iván aktív költők voltak.

Csak Menyhért és apám, István versei jelentek meg nyomtatásban. Iváné csak kéz- és gépírásban maradt fenn. Mind a három elérhető az Interneten, mind a MEK, mind a Rakovszky család honlapján (www.rakovszky.eu) az "Irodalom" rovatban.

Rakovszky Menyhért itt olvasható versei könyvként eredetileg 1928-ban jelentek meg. Mivel a sírjára akarata szerint az is felkerült, hogy "KÖLTŐ", biztos vagyok, hogy sokkal több verset írt, mint ami a könyvben lett kinyomtatva. Ezért két másik verset is bevettem ide. Az egyik, egy fiatalkori verse, mely a "Zászlónk" 1911/12-es számában látott napvilágot, a másikat meg Iván nagybátyám versei között találtam "Menyhért Verse" címmel; így a szerzője kétes, ezért mindkét könyvben olvasható.

Legalább egy verse meg is lett zenésítve.

A "Fiatalság Fejfája" Menyhért nagybátyám élete közepén jelent meg. Így feltételezhető, hogy azután is folytatta a költészet művelését és a további 31 évben is verselt. Sajnos ezek vagy elvesztek, vagy valamilyen doboz, fiók mélyén rejtőzködnek és várják, hogy valaki végre őket is megismertesse a nagyvilággal. Amikor ezeket kézhez kapom, megjelenhet az "on-line könyv" második kiadása, Rakovszky Menyhért összes ismert verseivel.

Az a tervem, hogy minden Rakovszky-írást, illetve Rakovszky tárgyú írást elérhetővé tegyek az Interneten. Lehetőleg mind a MEK-en, mind a honlapon keresztül.

Ezért itt is kérek mindenkit, kinek ilyenekről információja van, bocsássa azt, illetve ha tudja magát az írást, a rendelkezésemre, hogy közre tudjam adni. Elvégre ezek is a magyar kulturális örökség részei. Valószínűleg jó része főleg a kutatók számára lesz érdekes, de az is egy indok az elérhetőség megteremtésére. Azt kiadni, ami a nagyközönség érdeklődésére is számíthat, pedig a kötelességemnek érzem.

Kívánok kellemes olvasást, a versek élvezetét.

Rakovszky István
Mögling, Bajorország
2007. december 12.