CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés Bessenyei György: Rómának viselt dolgai című művéhez
Jegyzetszótár Bessenyei György: Rómának viselt dolgai című művéhez
Bessenyei fordítói megoldásaiból
Rómának viselt dolgai
Első kötés
Második kötés
Harmadik kötés
Negyedik kötés
Ötödik kötés
Hatodik kötés
Hetedik kötés
Nyoltzadik kötés
Bevezetés
A Rómának viselt dolgai Bessenyei pályájának utolsó szakaszában született,
amikor az író, a világtól, írótársaitól és barátaitól távol, irodalmi
mintáitól elszakadva, bölcseleti munkákban fogalmazta meg gondolatait
hazája és az emberiség sorsáról, a természetről, az emberről. Nem alkot
zárt gondolati rendszert, de ez nem is célja, hiszen "a világ nem élhet egy
ésszel", mint a Róma-történet bevezetőjében írja, "olvasó barátait" nem
meggyőzni akarja, csupán a történelem leckéiről folytatott elmélkedéseinek
"fontolására" biztatja. A történeti munka alapja Millot abbé
világtörténete, de Voltaire filozofikus történetírásainak hatását
is magán viseli.
...
A Rómának viselt dolgai különleges helyet foglal el az életműben. A mű kétfajta szövegből áll, mivel fordítás és kommentár is, ami a kritikai kiadás sajtó alá rendezőjét különlegesen nehéz feladat elé állítja. Nyilvánvaló, hogy fel kell vetnünk a forráskérdést, ami ebben az esetben - a mű sajátosságaiból következően - igen összetett. Egyrészt meg kell ismernünk a fordításra kiválasztott szöveggel kapcsolatos tudnivalókat, másrészt Bessenyei viszonyulását az eredeti szöveghez, egyéb előképeit, a magyar író sajátos történelemlátását. A forráskérdést, valamint a mű keletkezésével kapcsolatos ismereteket is összefüggésbe kell hozni ugyanakkor a magyar felvilágosodás hasonló szellemű törekvéseivel, Bessenyei forrásához kapcsolódó egyéb művekkel is, hiszen Bessenyei választását és forráshasználatát is tisztábban látjuk és jobban megértjük ezek ismeretében. Jobban megvilágítja az RVD keletkezését az is, ha feltárjuk előzményeit Bessenyei korábbi történeti jellegű műveiben, illetve rokon gondolatait- az aktuális erkölcsi-politikai-filozófiai kérdésekre a történelemben választ kereső- egyéb időskori bölcseleti műveiben.Bessenyei RVD-jének forrásául Millot abbé Élémens d'histoire générale című, 1772-73-ban megjelent hatkötetes világtörténetének Róma történetével foglalkozó második és harmadik kötetét választotta. Az utolsó alkotói korszakába érkezett író választása meggondolt és indokai alapján érthető. Bessenyei jól ismeri Millot egész világtörténetét, sőt ki is fejezi azt a szándékát, hogy az egész mű magyar változatát el szeretné készíteni: "Mivel e múnka ily rövid summában, egész Maria Theresiáig, és Ferentz Tsászárig fog le jönni, lesz időd a keresztyén Európát is visgálni, és tetteit itélni." - írja műve első részében (I/125r, Bessenyei jegyzete). Bessenyei azt is pontosan tudja, hogy az általa választott forrás a francia felvilágosodásnak azon történeti művei közé tartozik, amelyeknek célja nem a történeti tények aprólékos előadása, sokkal inkább a jelen megértéséhez, a jövő formálásához adnak segítséget. Olvasóihoz címzett bevezetőjében figyelmeztet is írása sajátos műfajára: "Azt kérded: Miért nem irja Romának eseteit egész ki terjedéssel? Ezt felelem: Minek? Rómának Bőltsei meg irták; ö utánnok ezer tudós... Olvasd ott. [...] Nem az a kérdés egyedül, hogy valaha, ez ekkor itt, az akkor ott, valójában megeset é, hanem hogy meg lévén iratva, rólla mit itéllyünk, és életünknek folyásában, elöre nézve, mi hasznát vegyük."
Ez a típusú történetírás főleg a francia felvilágosodásra jellemző, filozofikus történetírásnak nevezhetjük, legismertebb és legjelesebb képviselője Voltaire. A műfaj európai és magyarországi elterjedésében is fontos szerepet játszott Millot abbé, aki történeti műveiben kerüli a merész következtetéseket, politikai és vallási vitákat. Millot nem eredeti gondolkodó, világtörténete tankönyvnek készült és részben kompiláció, ám műve, talán sajátos célja miatt is, áttekinthető rendszert ad és a kor tudományos színvonalán áll. A filozofikus történetírás elterjedésében Voltaire hatása a legkorábbi és a legerőteljesebb, Millot hatása későbbi és nem homályosítja el Voltaire-ét. A műfaj legérdekesebb magyar megvalósulása kétségkívül Bessenyei RVD-je.
...