[Eddig Bessenyei kezével. A „B. G.” fölött a pápai könyvtáros kék ceruzájával:] Bessenyei György [Alatta Kreskay Imre kezével:] Inscripsit Author Bibliothecae Pestiensi Ord[inis] S[ancti] Pauli P[rimi] Er[emit]ae 1778.

[Az 1v lapon Bessenyei kezével:]

Tudósitás

Mivel ezen munkát, igy a mint irva van, a betsülletes Censura ki nyomtattatni meg nem engedte, [Mivel… engedte: a pápai könyvtáros kék ceruzájával aláhúzva] tehát sem más módon irni nem akartam, sem a Nemzet következendö történeteit nem folytathattam irásommal, és nem is tselekedhetem, addig mig job világot nem érünk, melybe a tudatlanok az okosokat nem fogják lántzon tarthatni. Tsudállatos dolog, hogy minden azt állittya, ő benne Isteni igazság lakik, még is tiltyák a beszédet, vagy irást, mely más féle igazságrul szól. Pedig ha igazság valósággal igazságod, ne fély, mert Istenek, Emberek örökké hartzolnak ellen sem rontyák el soha. Éppen ollyan <ez> e részbe a felsőség mint az a házas Ember, ki esküszik, hogy felesége hozzá a leg tökélleteseb, leg állandób hivséggel viseltetik, 's még is zárva tartya, hogy soha ifiu hozzá ne is szólhassék. Mennyit papolnak, parantsolnak az ellen, hogy ne kivánd a másét, ne egyél, ne igyál sokat, ne szerelmeskedj más leányával, feleségével, ne tzifrázd magad, ne ohajts magadnak gazdagságot, álgyad azt a ki bánt, még is tsak kereskedünk, eszünk, iszunk, szerelmeskedünk, veszekedünk, pompázunk mind papostul edjüt. Igazság a Természet 's tévelygés a többi. [Igazság… többi: aláhúzva, utána (!!!) a pápai könyvtáros kék ceruzájával.]

György Bessenyei mp.