Midőn Hunyadi Hazájának engesztelésében fáradott, lehet hogy valami újj vádat értett az Esztergomi Ersekrűl, mely okbúl a' várába hadi férjfiakat rendelt, hogy az Ersek valamely újjságot kezdeni azoktúl akadályoztatnék. Illy kéttségét Hunyadinak az Ersek maga iránt látván, tett fogadásának s' örökösön fel-ajánlott hivségének méltatlan sérelmét, mint igaz Magyar férjfiú, keservesebb s' kinosab' sebjének ismérte szivén, mint életét annak gyötrelmei ellen meg tarthatta vólna, mely veszedelmes ránkorába meg is hólt. Az öttse, a' Pétsi Püspök, Pannonius János, meg-értvén először báttyának őriztetését, s' annak utánna halálát, annyira le verettetett belső gyötrelmeitűl s' a' szűntelen való rettegésektűl, hogy életének további fel tartására reménnyét, erejét egyszerre el-vesztette. Ő volt, ki az Erseket Hunyadi ellen tanátsolta, mely szerentsétlen tanátsát most báttya halálának okáúl ismérvén, inkáb' leg-kinosabb halálát, mint gyötrelmes és gyalázatos életét ohajtotta; mely szenyvedései között meg-is hólt 1472^ben. A' Papok, testét, mint pártott ütöttnek, el-temetni, a' Király miatt, féltek, melyre nézve azt sokáig egy kápolnában szurkos koporsóban tartották; mely dolgot Hunyadi meg tudván, a' papokat helytelen félelmekért keményen meg dorgálta, s' a' püspök testét pompával el temetette. E' vólt a' leg hiresebb Magyar Poëta.