spirité – körülbelüli jelentése: „te jólélek!” – Jókai másutt is használja ezt a szót. A Ki hát az a Kakas Márton c. visszaemlékezésében a spiritus familiarisszal folytat beszélgetést Jókai, s azt – vocativusként – megszólítja: spirite néven (Életemből 1. k. 429–35. – Az Egetvívó asszonyszívben: „Ne hagyd magad spirité! – kiabált a contrascriba.” (Jókai Mór Hátrahagyott művei (1–10. k. Bp. 1959–62.) 9. k. 91.)