Sátoryék előneve az 1. k. 368 szerint sátoraljaujhelyi; az őrnagy neve itt Lőrinc, az 1. k. 217: János. (L. a Szövegváltozatok bevezetését.)

Sátory őrnagy alakjának mintájához értékes adalékot bocsátott rendelkezésre Orosz László útján Jókai kecskeméti vonatkozásainak kutatója: Heltai Nándor. A Kecskemét c. újság 1904. máj. 22-i (32. évf. 21.) számában jelent meg Horváth János, kecskeméti alügyész cikke: Jókai és Kecskemét. Horváth leírja, hogy 1875-ben, majd 1881-ben s ezt követően többször is meglátogatta Jókait. Mindannyiszor beszélgettek Jókai kecskeméti emlékeiről. Kecskeméti ismerősökről érdeklődve ilyeneket mondott Jókai a cikk szerint:

„Az egész Kecskemét a memóriámban van, hiszen a legjobb alakjaimat onnan hoztam. – Ismeri-e Banó Lajost? – Hogy ne ismerném, de már meghalt, tanyaszomszédunk volt; nagyobb igazságért, egy darab földjét ép apám vette meg. Jókait igen humoros hangulatba hozta Banó Lajos emlékezete, jóizüen mosolygott. – Na, kérem, ugy káromkodni talán senki sem tudott, olyan cifrán eláldani mennyet és földet, ugy annak teremtőjét, sem azelőtt, sem azóta nem hallottam, – hozzá milyen hangja volt, mintha folyton brigádát kommandirozott volna, az a karvaly orr, azok a villogó szemek, az a veszedelmesen fölcsavart bajusz, a valóságos sátori és bakatori Sátory Lőrinc jubilatus huszárőrnagy alakja…” Azt még nem sikerült megállapítani, hogy ki volt ez a Banó Lajos.