A révész megkatekizálását sem fogja fel Gulyás József protestáns részről sértőnek. Egyetért Zsigmond Ferenccel, aki ezek kapcsán a groteszk és burleszk jelzőt jellemzőnek tartja (Zsigmond i. m. 137.), s e jelenet furcsaságát is a tárgy természetéből eredezteti (Jókai és a kálvinista énekek. Sárospatak 1926. 9.). Józsa Gyuri gyakran adott oltalmat a katonafogdosás elől menekülő legényeknek. Beálltak hozzá fizetés nélküli béresnek. Szakácsa is ilyen ember volt: Ferge Sándor. Egyszer hazaérkezve, kapatosan beléjük kötött, de Ferge nem volt rest, kaszát ragadott a kapcáskodó földesúrra, az viszont belelőtt. Amikor Ferge felgyógyult, Józsa neki adta a füredi révészséget. (L. Milesz Béla: Dózsa Gyuri kastélya. Vasárnapi Ujság 1895. 17.)