Zsigmond Ferenc szerint Tóth uram „olyan szereplője a regénynek, aki első föllépésekor szánalmas, komikus figurának látszik, a cselekvény további folyamán olyan kivételes egyéniséggé emelkedik, hogy szinte már eposzba illik az ilyen jellem… csak eposzi távlatokban kelt illuziót, mint regényalakot bizony elrajzoltnak, tulságosan eszményítettnek kell minősítenünk.” (I. m. 179.)

Mikszáthnak ezzel kapcsolatban az a véleménye, hogy kellő tapasztalat híján Jókainak „azt lehetne mondani, joggal, hogy tulajdonképpen csak egy parasztja van, az Eppur si mouve Deákeszű Tóth Mátéja, aki ugyanegy Az élet komédiásai parasztjával, de ott Nagy Jánosnak nevezik.” (Jókai Mór élete és kora. Krk 19. k. 85.)

Barta János kimutatja, hogy Mikszáth Noszty-regényének Tóth Mihálya megfelel az És mégis mozog a föld Tóth Mátéjának, csakhogy Jókai egy másik hősének, Tseresnyés uramnak a jellemvonásaiból is kerültek vonások a kiflikirály arcképébe. A szerep, a motívum: azonos. (Mikszáth problémák. IrK 1961. 320.)