Tudományos Gyűjtemény – „A nyelvünket igen jól értő s literaturánkat becsülni tudó derék Trattner János Tamás 1817 óta vitte terveit mind közelebb a megvalósításhoz: megalapította a Tudományos Gyüjtemény című közlönyt; a munkatársait még tiszteletdíjban is részesítette, ívenként 4 ezüst forintban” (Csahihen Károly: Pest–Buda irodalmi élete. 2. k. 63.).

„A nemzeti eszmének a Tudományos Gyüjtemény volt egyik első és mindenesetre legnagyobb hatású szószólója. Kezdettől fogva a szerkesztők és munkatársak magukévá tették. Révai tanítványai, barátai ápolták az eszmét s Horvát István és Kultsár, ki, mint tudjuk, a pesti színtársulat vezetője volt, – mind a ketten dunántuliak, – tettek a legtöbbet elterjesztéséért. Mire a Tud. Gyüjt. megindult, a tudomány és a szinészet a nemzeti szellemnek már elegyengette az utját. Kialakult egy pesti szellemi légkör, melynek a Tud. Gyüjt. adott kifejezést és amelynek átalakító hatása van a század 10-es éveiben Pesten megtelepedett ifjú költői nemzedékre. Katona József, Kisfaludy Károly, Kölcsey és Vörösmarty mind ebben a pesti szellemi légkörben formálódnak ki – felfogásunk szerint – a nemzeti érzés költőivé. Ebből a szempontból bizonyára figyelmet érdemlő probléma az előbbi kettő kapcsolata a szinészettel és Kultsár Istvánnal s az utóbbi kettőre a Tud. Gyüjt. és különösen Horvát István hatása.( (Krompecher [Korompay] Bertalan: Jankovich Miklós irodalmi törekvései. Bp. 1931. 39.) – Tudvalevő, hogy Jókai édesapja hosszú ideig előfizetője volt e folyóiratnak. (L. Keletkezése, forrásai)