Jókainak ez a lelkesedése a tánc iránt, a szóló magyar tánc iránt, másutt is olvasható. – Életrajzából is ismert, hogy az író „táncolni is szépen tudott” (Zsigmond Ferenc i. m. 11.), ő maga is visszaemlékszik ezeknek a táncoknak kivesző szépségére egy kései (1893) írásában: a kecskeméti jogászkorszakban baráti vezetéssel „tanultuk a francia négyest és a körmagyart, meg a magyar szólótáncot, amiről a mai kor gyermekének már ideája sincs” (Az én iskolatársaim. = Írások életemből. 39.; A Kárpáthy Zoltánban is JKK 1. k. 39., Szekeres László jegyzete uo. 395–6.). – Váli Mari szerint Komáromban „ha táncra került a sor, nem volt, aki olyan szépen járta volna a körmagyar szólóját, mint ismét csak ő” – Jókai Mór. (Emlékeim Jókai Mórról. Bp. 1955. 18.)