hőröget – kiabál (csallóközi tájszó). Zolnai Béla ezzel kapcsolatban Jókai kitűnő nyelvi jellemzéséről beszél, ahogy elválasztja az író a városi beszédet a falusitól. (Szóhangulat és kifejező hangváltozás. Szeged, 1939. 158. – Nyelv és hangulat Bp. 1964. 243.)