Ifjú Magyarország – Jókai nyilván a Fiatal Magyarország elnevezésű körre gondol, meglehetős korbeli eltolással. A pesti forradalmi szellemű ifjúság nevezte így magát: Petőfi forradalmi demokrata társasága, de csak a negyvenes évek második felében. Jókai a mozgalmat időben előbbre hozza, a Fiatal Magyarország példaképeinek működési idejére. Jókai maga is tagja volt ennek a társaságnak. Az elnevezés Petőfinek Aranyhoz írt levelében olvasható: „Szatmár, augusztus 17. 1847… Én a népköltészet képviselőit akartam egyesíteni. Miért az Életképekben? Mert annak legtöbb olvasója van, mert ahhoz szegődtek a legjobb fejek, mert annak szerkesztője egyik főtagja a fiatal Magyarországnak, hova mindazokat számítom, kik valódi szabadelvűek, nem szükkeblűek, merészek, nagyot akarók, azon fiatal Magyarországnak, mely nem akarja a haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől-talpig új ruhába akarja öltöztetni.” (Petőfi és Arany. Bp. 1949. 45–46. – Vö. Farkas Gyula: A „Fiatal Magyarország” kora. Bp. 1932. 13. L. még: Lukácsy Sándor: A márciusi ifjak. Valóság 1964 : 12. sz. 9–20.)

Az Egy ember, aki mindent tud c. novellájában beszél Jókai „ifjú oroszok”, „ifjú csehek”, „ifjú szászok” mozgalmáról is (288.).