Bevezetés

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízása alapján a tanulmány egy olyan versenyképességi koncepciót vázol fel, amely meghatározza a tartós növekedés tényezőit és azon gazdaságpolitikai eszközöket és feltételeket, amelyek segítenek ezek felhalmozásában.

A versenyképességi koncepció alapja a tartós növekedés tényezőit definiáló új növekedési elméletek, amelyek kiemelik a versenyképességben és növekedésben meghatározó tényezőket (foglalkoztatás, humán tőke, beruházások, innováció és infrastruktúra és kutatásfejlesztés, termelékenység), és bemutatják a növekedés gazdaságpolitikai, intézményrendszeri és szerkezeti előfeltételeit. Erre támaszkodva a koncepció figyelembe veszi a versenyképesség és növekedés feltételeiről készített nemzetközi keresztmetszeti elemzésekben meghatározott tényezőket, a sikeresen felzárkózó gazdaságok növekedési tapasztalatait, a növekedés és versenyképesség szempontjából releváns tényezők magyarországi helyzetét. Ennek alapján felvázolja a versenyképességet biztosító tartós növekedés tényezőit, a versenyképességet erősítő eszközöket és feltételeket, és ezekből kiindulva a főbb fejlesztési fókuszokat.

A tanulmány a következő szerkezetben készült. A tanulmány első fejezete bemutatja a versenyképességi koncepció elkészítése során alkalmazott módszert, prezentálja az egyes fejezetek közötti kapcsolódást, illetve definiálja a versenyképesség és más társadalmi célok (kohézió, fenntarthatóság) közötti kapcsolatot. A második fejezet bemutatja azokat a következtetéseket és ajánlásokat, amelyek a növekedés, versenyképesség szempontjából a jelentősebb nemzetközi keresztmetszeti felmérések eredményeiből leszűrhetők. A versenyképesség tényezőiről született olyan elemzések következtetései kerültek be a fejezetbe, mint az OECD, a World Economic Forum (WEF), az A.T. Kearney, illetve az Európai Bizottság legfontosabb tanulmányai (Kok-jelentés, Sapir-jelentés).

A harmadik fejezet összesíti a növekedéssel és versenyképességgel kapcsolatos empirikus tapasztalatokat. Ennek keretében elsőnek áttekinti az elmúlt 15-20 évben sikeresen felzárkózó, a versenyképességben jelentősen előremozduló országok tapasztalatait és az ebből megfogalmazható következtetéseket foglalja össze. A felzárkózó gazdaságok intézményi-szerkezeti adottságainak, gazdasági-politikai struktúrájának, illetve a növekedésben meghatározó tényezők különbözősége mellett számos olyan közös vonás fedezhető fel, amelyet a hazai versenyképességi stratégia kialakítása során figyelembe kell venni. Ezt követően röviden felvázolja azokat a modelleket, amelyekbe a mai európai gazdaságok csoportosíthatók az állami szerepvállalás jellegét és mértékét, az intézményrendszert és a növekedés tényezőit illetően. Végezetül a fejezet végén az elemzés előretekint: bemutatja azokat a meghatározó globális és európai tendenciákat, amelyek hatnak a magyar gazdaság versenyképességre és a versenyképességi koncepció számára figyelembe veendő peremfeltételekként szolgálnak.

A tanulmány negyedik fejezete a tartós növekedés tényezőire alapozva bemutatja Magyarország jelenlegi helyzetét a versenyképességet alakító tényezők tekintetében, kiegészítve azon előfeltételek leírásával, amelyeket az első fejezet meghatározott.

A nemzetközi ajánlások, a felzárkózó gazdaságok tapasztalatai, valamint a kiinduló feltételek meghatározása szolgál alapul a versenyképességi koncepció kialakításának, amivel a tanulmány ötödik fejezete foglalkozik. A versenyképességi koncepció a lisszaboni indikátorokra alapozva meghatározza azokat a tartós növekedés tényezőit, amelyeknek döntő szerepet kell játszaniuk a hazai gazdaság növekedésében, és amelyekben jelentős változásra lesz szükség a mai kiinduló állapothoz képest (foglalkoztatási ráta, humán tőke, infrastruktúra és innováció és K+F). Emellett a koncepció meghatározza azokat a főbb eszközöket, amelyek a jelzett kvantitatív célok eléréséhez szükségesek és azokat a peremfeltételeket (makrogazdasági stabilitás, kormányzati szektor terjedelme és mérete, az intézményrendszer és szabályozás), amelyek teljesülése elengedhetetlen a versenyképesség erősítése érdekében.

A tanulmány hatodik fejezete röviden összefoglalja a hazai NUTS2 régiók versenyképességi helyzetével és tényezőivel kapcsolatosan készített regionális versenyképességi anyagok szempontjait. A fejezet célja egyrészt a régiók versenyképességi helyzetének értékelése a tartós növekedési tényezők szerint, másrészt a fejlesztési fókuszok regionális megvalósulásában jelentkező különbségek bemutatása. A fejezeten belül másrészt röviden elemzésre kerül, hogy miképpen járulhatnak hozzá egyes ágazatok a hazai gazdaság növekedéséhez és versenyképességének erősítéséhez.

A tanulmány zárófejezete a felsorolt növekedési tényezők, gazdaságpolitikai prioritások alapján azokat a fejlesztési irányokat definiálja, amelyre a gazdaságpolitikának részben az EU által 2007-2013 között nyújtott támogatásokra is alapozva forrásokat kellene fordítani. A fejlesztési prioritások kijelölésének alapja a növekedési modell, a tartós növekedés tényezőihez történő hozzájárulása, amely lehetővé teszi a valóban fontos fejlesztések definiálását és a kevésbé fontos, esetenként ad hoc jelleggel felmerült fejlesztési ötletek kiszűrését.