Tétel adatlapja
CÍMLAP
Bakács András - Borkó Tamás
Az állami szerepvállalás európai modelljei: a mediterrán, a skandináv, az angolszász, valamint a német-francia kontinentális modell

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

Vezetői összefoglaló

Bevezető

A modellek rövid ismertetése
Kontinentális, német-francia modell
Angolszász, liberális modell
Mediterrán, déli modell
Skandináv, északi modell
Magyarország, mint az EU új tagja - új modell?

A modellek összehasonlítása

A modellek és magyarország lisszaboni indikátorokkal mért teljesítménye
Versenyképesség - növekedés és termelékenység
Munkaerőpiac
Tudásalapú gazdaság - kutatás, fejlesztés, innováció, oktatás

Az IKT szektor és állami szerepvállalás skandináv módja Finn példa alapján
IKT szektor
E-Skandinávia
Broadband

Következtetések

Felhasznált irodalom



Bevezető

Magyarország számára sok tanulsággal szolgálhatnak az európai modellekben alkalmazott gazdaságpolitikák, állami szerepvállalás jellegének áttekintése. Magyarország ugyan sok tekintetben hasonlít pl. a mediterrán modell gazdaságaira (magas az állami újraelosztás aránya, alacsony az állami szektor hatékonysága, jelentősek az egyensúlyi problémák, kiterjedt a párhuzamos gazdaság, stb.), az ún. sikeres európai gazdasági modellek, elsősorban a skandináv és az angolszász modell sajátosságai számos hasznos és alkalmazható eleme adoptálható lenne egy innovatívabb, rugalmasabb, hatékonyabb gazdasági struktúra kialakítása érdekében.

Az európai gazdasági modellek (négyet különböztet meg a szakirodalom) országainak tapasztalatai közül összevetnénk a sikeres és kevésbé sikeres mintákat arra keresve a választ, hogy a modellre jellemző azonos peremfeltételek ellenére/mellett egyes gazdaságok miért bizonyultak sikeresebbnek másoknál és ebből milyen következtetések adódnak a hazai gazdaságpolitika számára.

A tanulmány ennek megfelelően röviden bemutatja az egyes gazdasági modelleket, majd rövid statikus összehasonlításra kerül sor. A következő fejezetben a lisszaboni indikátorok alapján a gazdasági modellek teljesítménye kerül górcső alá. A tanulmány második fele az IKT területén megvalósuló skandináv jellegű állami szerepvállalást tanulmányozza a finn ország példán keresztül.

Az értekezés zárásaként a modellek vizsgálatából adódó következtetések kerülnek megfogalmazásra az állami szerepvállalás jellegével, valamint a szűken vett IKT szektor vonatkozásában megnyilvánuló állami beavatkozás szükségességével kapcsolatban Magyarország számára.


×