CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETŐ |
Tartalom
Vezetői összefoglaló
Bevezető
A modellek rövid ismertetése
Kontinentális, német-francia modell
Angolszász, liberális modell
Mediterrán, déli modell
Skandináv, északi modell
Magyarország, mint az EU új tagja - új modell?
A modellek összehasonlítása
A modellek és magyarország lisszaboni indikátorokkal mért teljesítménye
Versenyképesség - növekedés és termelékenység
Munkaerőpiac
Tudásalapú gazdaság - kutatás, fejlesztés, innováció, oktatás
Az IKT szektor és állami szerepvállalás skandináv módja Finn példa alapján
IKT szektor
E-Skandinávia
Broadband
Következtetések
Felhasznált irodalom
Bevezető
Magyarország számára sok tanulsággal szolgálhatnak az európai modellekben
alkalmazott gazdaságpolitikák, állami szerepvállalás jellegének
áttekintése. Magyarország ugyan sok tekintetben hasonlít pl. a mediterrán
modell gazdaságaira (magas az állami újraelosztás aránya, alacsony az
állami szektor hatékonysága, jelentősek az egyensúlyi problémák, kiterjedt
a párhuzamos gazdaság, stb.), az ún. sikeres európai gazdasági modellek,
elsősorban a skandináv és az angolszász modell sajátosságai számos hasznos
és alkalmazható eleme adoptálható lenne egy innovatívabb, rugalmasabb,
hatékonyabb gazdasági struktúra kialakítása érdekében.
Az európai gazdasági modellek (négyet különböztet meg a szakirodalom)
országainak tapasztalatai közül összevetnénk a sikeres és kevésbé
sikeres mintákat arra keresve a választ, hogy a modellre jellemző azonos
peremfeltételek ellenére/mellett egyes gazdaságok miért bizonyultak
sikeresebbnek másoknál és ebből milyen következtetések adódnak a hazai
gazdaságpolitika számára.
A tanulmány ennek megfelelően röviden bemutatja az egyes gazdasági
modelleket, majd rövid statikus összehasonlításra kerül sor. A következő
fejezetben a lisszaboni indikátorok alapján a gazdasági modellek
teljesítménye kerül górcső alá. A tanulmány második fele az IKT területén
megvalósuló skandináv jellegű állami szerepvállalást tanulmányozza a finn
ország példán keresztül.
Az értekezés zárásaként a modellek vizsgálatából adódó következtetések
kerülnek megfogalmazásra az állami szerepvállalás jellegével, valamint a
szűken vett IKT szektor vonatkozásában megnyilvánuló állami beavatkozás
szükségességével kapcsolatban Magyarország számára.