CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
1. BEVEZETŐ (POLÓNYI ISTVÁN)
2. A FELNŐTTKÉPZÉS ÉRDEKELTSÉGI RENDSZERE (POLÓNYI ISTVÁN)
2.1 Bevezetésül - az elemzés célja
2.2 A felnőttképzés fogalma
2.3 A felnőttképzés hazai jogszabályi keretei
2.4 A felnőttképzés hazai részvételi jellemzői
2.4.1 Az iskolarendszerű felnőttképzés részvételi jellemzői
2.4.2 Az iskolarendszeren kívüli szakképzés
2.4.3 A munkahelyi képzés
2.5 A felnőttképzés részvételi jellemzői a fejlett országokban
2.6 A felnőttképzés aktorainak motivációi
2.6.1 Az egyének motivációi
2.6.1.1 Egyéni oktatási és felnőttképzési megtérülési ráták
2.6.1.2 A tanulás motivációi - szociológiai megközelítésben
2.6.2 A munkaadók motivációja, magatartása
2.6.2.1 A vállalatok képzési politikája - nemzetközi vizsgálatok
2.6.2.2 A vállalatok képzési politikája - hazai tapasztalatok
2.6.2.3 A képzési kiadások
2.6.2.4 Az oktatási kiadások vállalaton belüli megoszlásának néhány jellemzője
2.6.3 Az oktatás tervezettsége irányításának formalizáltság
2.6.3.1 Oktatási aktivitás
2.6.3.2 A képzés céljai
2.6.3.3 A vállalati vizsgálat néhány következtetése
2.6.4 Az állam motivációi
2.6.4.1 Az oktatás és a felnőttképzés társadalmi megtérülési rátái
2.6.4.2 A felnőttképzés munkanélküliség csökkentő hatása
2.7 A felnőttképzés ráfordításai
2.7.1 Az iskolarendszerű felnőttképzés államháztartási ráfordításai
2.7.2 Az iskolarendszeren kívüli szakképzés államháztartási kiadásai
2.7.3 A felnőttképzés egyéni és munkáltatói kiadásai
2.7.4 A felnőttképzés szereplőinek összes ráfordítása
2.8 Korszerű eszközök a felnőttképzés finanszírozásában
2.8.1 Számlák, hitelek és kedvezményezésük
2.8.2 A voucher
2.8.3 Néhány javaslat és próbaszámítás az egyéni számla és a voucher alkalmazására
2.9 Befejezésül
2.10 Irodalom
2.11 Melléklet
3. A VÁLLALATI KÉPZÉSPOLITIKA KUTATÁSÁNAK NÉHÁNY NEMZETKÖZI TANÚSÁGA (BARIZSNÉ HADHÁZI EDIT)
3.1 Bevezető
3.2 Rövid betekintés néhány OECD ország szakképzési rendszerébe
3.3 Empirikus kutatások vállalat által finanszírozott ember tőke fejlesztésről
3.4 Empirikus kutatások Európában
3.5 A vállalati képzések néhány adata Európában
3.5.1 Képzési ráfordítások a vállalatoknál
3.5.2 A képzésre fordított napok száma évente
3.5.3 A képzési igények felmérése
3.5.4 A képzések értékelése
3.6 Összefoglaló megállapítások a nemzetközi kutatások eredményei alapján
3.7 Irodalom
3.8 Melléklet: A képzés hatása különböző gazdasági jellemzőkre (bérek, termelékenység, stb.)
4. A VÁLLALATI OKTATÁSI POLITIKA - ESETTANULMÁNYOK ALAPJÁN (KUN ANDRÁS ISTVÁN)
4.1 Bevezető
4.2 Esettanulmányok
4.2.1 A kis és kis-közepes vállalatok csoportja (I. csoport)
4.2.1.1 Külföldi magántulajdonban lévő, felsőruházati termékeket gyártó kft. ('F' vállalat)
4.2.1.2 Hazai magántulajdonban lévő fémmegmunkáló és szerelvénygyártó kft. ('G' vállalat)
4.2.1.3 Önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltató és ingatlankezelő részvénytársaság ('H' vállalat)
4.2.1.4 A három vizsgált vállalatnál tapasztalt jellemzők összegzése
4.2.2 A közepes és a kisebb nagyvállalatok csoportja (II. csoport)
4.2.2.1 Vegyesvállalati magántulajdonban lévő útépítő részvénytársaság ('C' vállalat)
4.2.2.2 Magyar magánbefektetők tulajdonában lévő bortermelő és értékesítő részvénytársaság ('E' vállalat)
4.2.2.3 A két vizsgált vállalatnál tapasztalt jellemzők összegzése
4.2.3 A multinacionális, és a nemzeti nagyvállalatok csoportja (III. csoport)
4.2.3.1 Multinacionális vállalat elektromos fogyasztási cikkeket gyártó, magyarországi leányvállalata ('A' vállalat)
4.2.3.2 Döntően külföldi tulajdonú, de hazai irányítású közműszolgáltató ('B' vállalat)
4.2.3.3 Multinacionális vállalat magyarországi gépgyártó leányvállalata ('D' vállalat)
4.2.4 A három vizsgált vállalatnál tapasztalt jellemzők összegzése
4.3 Következtetések
4.4 Irodalom
Előszó
A Competitio könyvek sorozatot azzal a szándékkal indítjuk útnak, hogy
fórumot teremtsünk a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar tudományos
eredményeinek, elsősorban a karon folyó kutatások, kutatási programok
nagyobb lélegzetű tanulmányai, továbbá a karon született doktori és
habilitációs munkák számára.
Első kötetünkben egy OTKA kutatás, nevezetesen "A felnőttképzési rendszer
érdekeltségi rendszere" című, T 034249 számú OTKA pályázat (témavezető
Polónyi István) keretében végzett kutatások néhány tanulmányát - a
zárótanulmány és két résztanulmány kissé rövidített változatát - adjuk
közre.
A tanulmányok aktualitása kézenfekvő. A hazai oktatási rendszer egyik
legdinamikusabban fejlődő alrendszere a felnőttoktatás. A kutatás célja az
volt, hogy ezen alrendszer aktorainak - az egyéneknek, a munkaadóknak és
az államnak - az érdekeltségét, motivációit elemezze. A vizsgálat egyik
különösen érdekes része volt a munkaadók, a vállalatok felnőttképzéssel
kapcsolatos motivációinak, képzési politikáiknak a feltárása, elemzése. A
könyv első tanulmánya átfogó képet igyekszik adni a kutatás eredményeiről.
Először a felnőttképzés hazai kereteit és részvételi jellemzőit mutatja be,
nemzetközi kitekintést, összehasonlítást is téve, majd a felnőttképzés
egyes aktorainak motivációit tekinti át. Az egyes szereplők érdekeltségének
elméleti megközelítései mellett gazdag hazai - részben saját - és
nemzetközi empirikus vizsgálati anyagot mutat be az egyének, a munkaadók
és az állam felnőttképzéssel kapcsolatos motivációinak magyarázatára. Ezt
követően részletesen elemzi a felnőttképzés ráfordításainak nagyságát,
szerkezetét, megoszlását a képzési aréna aktorai között, majd kitekintést
tesz arra, hogy milyen korszerű finanszírozási formákkal lehet a
felnőttképzés fejlődését előmozdítani. A tanulmány - többek között - azzal
a megállapítással zárul, hogy a hazai felnőttképzés - a fejlett országokhoz
hasonlítva - viszonylag alacsony fejlettségi szintet mutat, azonban ez
nagyjából összhangban van jelenlegi gazdasági fejlettségünkkel. A hazai
felnőttképzés jelenlegi helyzetét mind a vállalatok, mind az állam
részéről viszonylag alacsony részvételi hajlandóság jellemzi. A rendszer
mozgatórugója jelenleg meghatározóan az egyéni érdekeltség. Ez azzal a
következménnyel jár, hogy a felnőttképzésnek alapvetően azok az
alrendszerei fejlődnek, ahol a potenciális résztvevők egyrészt magas
várható egyéni megtérülési rátában reménykedhetnek, másrészt pedig
jelenlegi keresetük elegendő forrást biztosít a megélhetésük mellett a
képzési költségek fedezetére. Úgy tűnik tehát, hogy alapvetően a magas
iskolázottságú - és keresetű - rétegek a jelenlegi hazai felnőttképzés
meghatározó résztvevői.
A kötet két tanulmánya, - részint egy a téma irodalmát áttekintő, elemző,
konklúzionáló írás, részint egy a kutatás keretében készült vállalati
interjúsorozat tanúságait összefoglaló munka - a mostanság egyre inkább az
érdeklődés előterébe kerülő vállalati képzések, vállalati képzéspolitikák
nemzetközi és hazai sajátosságait igyekszik bemutatni.