CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Vezetői összefoglaló
Bevezetés
I. Az IKT szektor fejlődésének közvetlen és közvetett makrogazdasági hatásai
I.1. Az IKT szektor és a gazdasági növekedés üteme
I.2. Az IKT szektor közvetett és közvetlen növekedési hatása
I.3. Az IKT szektor és a termelékenység alakulása
I.4. IKT és foglalkoztatás, mikrohatások
II. A magyar gazdaság helyzete, az IKT-jellegű lisszaboni indikátorok tükrében
II.1. Magyarország helyzete a fejlettségi és versenyképességi lisszaboni indikátorokban
II.2. A hozzáféréssel kapcsolatos lisszaboni indikátorok
II.3. A használattal kapcsolatos lisszaboni indikátorok
III. Következtetések
Hivatkozások
Bevezetés
Az információs-kommunikációs eszközök egyre fontosabb szerepet játszanak
a nemzetközi empirikus elemzések, valamint a gazdasági növekedéssel
foglalkozó elméleti irodalom szerint is a növekedés dinamikájának
meghatározásában, egy nemzetgazdaság versenyképességének alakításában.
A tanulmány első része röviden áttekinti a nemzetközi empirikus irodalom
tapasztalatait arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben és milyen
csatornákon keresztül járul hozzá az IKT szektor a gazdaság növekedéséhez,
a termelékenység és versenyképesség erősödéséhez. Az elemzés összefoglalóan
értékeli a fejlett európai államok, az USA, az ázsiai államok
tapasztalatait és bemutatja az IKT szektor hozzájárulását a termelékenység,
a beruházások és tőkepótlás, a kibocsátás volumene és szerkezete
alakulására.
A tanulmány második része megvizsgálja hazánk relatív pozícióját a fontosabb
lisszaboni IKT indikátorok tekintetében. Az összevetés kiterjed mind a
közvetlen IKT mutatókra (eKormányzat alkalmazások elérhetősége és köre,
szélessávú penetráció alakulása a fontosabb felhasználónként, high-tech
export aránya, távközlési szolgáltatások relatív ára, stb.) mind az IKT
alkalmazásokkal közvetve összefüggő mutatókra (képzés, kutatás-fejlesztés,
stb.).
Az összevetés alapja részben a hazai adatok alakulása az EU-15 átlagának
fényében, részben a hazai relatív pozíció összevetése egyes ország-csoportokkal,
mint az EU-8, az újonnan csatlakozott államok mutatói. A széleskörű
összehasonlítás lehetőséget ad arra, hogy értékeljük Magyarország helyzetét
és bemutassuk azokat a területeket, ahol az átlagot meghaladó mértékű a
gazdaság lemaradása a többi európai országhoz képest.
A tanulmány zárófejezete azt vizsgálja, hogy milyen gazdaságpolitikai
eszközökkel, beavatkozással lehetne a meglévő és több területen az elmúlt
években növekvő lemaradást mérsékelni az IKT indikátorok tekintetében.
Ennek keretében a tanulmány kiemelten foglalkozik két kérdéssel:
- milyen feladatok hárulnak a magyar államigazgatásra és milyen jogalkotási
lépésekre lehet szükség?
- a megújult lisszaboni stratégia és az i2010 kezdeményezés mennyiben
járulhat hozzá az európai és ezen belül a magyar versenyképességhez?