Az „igen szép vizi czinalman” = a híres danckai Neptun-kút. A lengyel fordítás jegyzetanyaga (EVL [= Martona Csombora Podróz po Polsce. Tlumaczył Jan Slaski. Tłumaczenie zostało dokonane przy współpracy doktora Sándora Kovácsa. Przypisami opatrył Wacław Zawadzki. Varsó 1961.] 130.) kételkedik abban, hogy Csombor Márton látta volna, mert Adrian de Vries által történt kiöntésének dátumául minden feldolgozás az 1620-as évet adja meg, s majd csak 1633-ban állítja fel az Artus-Ház előtt Abraham van der Blocke. Pedig utazónk bizonyosan látta, mégpedig 1618. ápr. 15., Danckából való elutazása előtt, csakhogy ekkor még nem volt egészen kész. Ezért beszél róla így: „kit rövid nap [= rövidesen] az piáczra czinalnak fel… villa, kinek minden agábol viz fogh folyni… maga [= jóllehet] bizony még sok hÿa volt.” Sőt, valamivel még hátrább tolhatjuk az időpontot, mert azt is megjegyzi: „ott valo letemigh költöt volt már az város arra az kutra három ezer forintot.” Az utalás egyben azt is jelzi, hogy ez a naplóbejegyzés a danckai tartózkodás vége felé született. Szepsi Csombor a fegyvertárban látta a híres szoborcsoportot, mert leírását így vezeti be: „Egy igen szép vizi czinalmanis vagyon”, ti. az arzenálban, amiről eddig beszélt, s aminek ismertetését alább a kerengő grádics felemlítésével folytatja. A Neptun-kút tehát már legkésőbb 1618 első hónapjaiban lényegében készen állott; még ugyan nem működött, de ki lehetett öntve, mert a fegyvertárban közszemlére tették. A kút egyébként nemsokára európai szenzáció lett. Keserű Bálint hívta fel a figyelmünket arra, hogy pl: Andreas Gryphius 1647-1650 körül írt Herr Peter Squenz c. munkájában is szó esik róla.