Iulinum és Vineta históriáját Csombor Márton az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] írása közbenillesztette bele naplója szövegébe, bár természetesen korábbi kijegyzése is lehet. Leírásának számos eleme egyezik Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.]rel: ő is Konstantinápolyhoz hasonlítja, emlegeti a dánokkal szemben tanúsított ellenállást (771.), máshol (323.) Bambergai Ottó (= Otto von Mistelbach megh. 1139), Pomeránia megtérítője 1124. évi működését, Valdemár (1157-1182 dán király) rombolásait; a 22 000 lakosról s az istenekről azonban nem szól, Vineta legendáját sem örökíti meg. Forrásként tehát nem számolhatunk munkájával. Mindez azonban – az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] előadásával teljesen egyező sorrendben és részletességgel – olvasható David Chytraeus Vandalia Regionum ad mare Balthicacum… principes et statum… exponens c. munkájának (Rostock 1598.) függelékében (148-157.). Itt a szerző Johannes Lubbechius treptoni konzulnak 1585-ben hozzá írott levelét közli (Johannes Lubbechius Davidi Chytraeo), s e Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.]t is követni látszó, de annál részletezőbb tudósítás volt kétség kívül a mi szövegünk közvetlen forrása. A rostocki Universitätsbibliothek R f 70. sz. példányának 151-154. lapját idézzük: „Haec de situ veteris Julini sic accepi, nunc paucis addam de statu. Emporium fuit totius Europae post Constantinopolim, ut ferunt, longe celeberrimum, tantae potentiae, ut potentissimum Danorum regem Suenonem primum, ter bello superatum, captumque, exolutis lytris, nihil Daniae potentiam extimescens, impavide dimiserit. Populositatem vel multitudinem civium ac incolarum, viginti duo millia civium capita, ibi ab Ottone Bambergense episcopo anno 1124. baptizata declarant. Neque vero Julini una tantum gens, sed diversarum nationum populi… mercaturam exercuerunt… Coluerunt tamen publice ex professo idolum Triglaff Deum tricipitem, cui et alios concubernatores vicarios adiunxerunt Haruitem et Barouit praesides mercaturae quasi Martem et Mercurium. Item Bialbugk et Zernebugk album et nigrum Deum. Haec confusio dissoluta postmodum ex Idolatria in tetras libidines et multiplicem tyrannidem exorbitans peperit excidium florentissimae urbis Julino, ut primo fulmine coelesti aliquoties misere afflicta, Ruthenos commoverit inde in patriam emigrare et cum suis consortibus alias sedes in Russia quaerere, ubi et ducatum adhuc hodie Wollinensem dictum fundaverunt. .. donec tandem a Waldemaro rege Daniae expugnata et solo aequata… A. C. 1170.

Similis casus longo tempore ante hoc Julini excidium propter eadem delicta Winetam aliam longe opulentiorem in vicinia septem circiter milliaria a Julino distantem funditus evertisse et inundatione marina oppressisse… testantur… Saxa vero maiora, quae fundamenta fuerunt magnorum aedificiorum et capita angularia platearum, in hanc fere formam disposita esse vidi.”

Az átvétel olyannyira követi a mintát, hogy még az utolsó mondatra is kiterjed, minek következtében azt a látszatot kelti, mintha Csombor Márton maga látta volna a tenger mélyére hullott város romjait. Pedig csak Chytraeus kötetében mélyedt el alaposan, ahol külön ábra szemlélteti a kövek elhelyezkedését. Vineta mesés elsüllyedését ld. még Bertalanffi [= Bertalanffi Pál: Világnak két-rendbeli rövid ismérete… Nagyszombat 1757.]nál (590.).