Hollandia földrajzi-történeti bemutatásához, mely egészen Amszterdamig tart, nem idézhetünk sok párhuzamot. A bevezetés szó szerint így indul Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.]nél (129): „Fuerunt Batavi Germaniae populi, Cattorum pars, qui domestica seditione pulsi extrema Gallicae orae vacua cultoribus simulque insulam inter vada sitam occupavere, quam mare oceanum a fronte, Rhenus amnis tergum ac latera circumluit. Gens tum bello valida, tum opibus pollens, cuius terram nunc Hollandiam vocant…” A vizekről és a Krisztus születése körüli állapotokról – ha kissé bővebben is – hasonlóképpen olvashatunk a kozmográfiában (512): „Principio sciendum Hollandiam circa incarnationem Christi incultam fuisse regionem, obductam magna sylva, praesertim ea parte, quae est inter duos Rheni rivos, Walam scilicet et Rhenum, nec Rhenus tunc recta suo cursu petivit Dordracum, ut nostro tempore, sed infra oppidum Wick rivulus quidam a Rheno extrudebatur versus Dordracum, qui vocabatur Leck, Rhenus vero cursum suum versus Traiectum deflexit, atque inde versus Leidam et mare efficiens una cum Wala insulam, quae Batavia ac deinde Hollandia fuit vocata.” Vízáradásról viszont Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.] nem ezután beszél hanem jóval később (516.), s a kerület méreteit sem adja meg. Erről – ugyanilyen képszerűen, bár más idő és távolság feltüntetésével – az Atlas minor [= Atlas minor Gerardi Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]is a I. Hondio plurimis aeneis tabulis auttus atque illustratus. Transl. Peter Offenbach. Frankfurt am Main 1609. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Földr. Qu. 139.]ban (324.) és Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]nál találunk hasonló adatokat (194): „Ambitus ejus ad LX milliaria extenditur, latitudo perexigua est, quandoquidem e meditullio ejus creditur viatori patere editus ad extremos ipsius fines in latum trium horarum spatio…” E számítás nyilván német mérföldben történik, tehát 451 920 m-ről van szó. Mivel Szepsi Csombor magyar mérföldről beszél – erről pedig semmiféle földrajzkönyvben sem olvashatott –, az átszámítást magának kellett elvégeznie, akár Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.], akár valamely arra épülő mű volt is a forrása. Az 50 magyar mérföld pontosan 434 408 m-nek felel meg, az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] és Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.] közötti eltérés tehát oly csekély, hogy hevenyészett átszámításra is gondolhatunk. Keresztesi [= Keresztesi József Akadémiai utazása, a’ külországokban. Kiadva: TSz [= Theológiai Szemle] 1925-1935.] e ponton mintha az Europica Varietas-t – vagy annak forrását – idézné (TSz [= Theológiai Szemle] 1934. 339): „Ez a’ föld olyan kitsiny, hogy a közepiről 24 óra alatt akár mely felé ki lehet belőle menni, az hossza sem lévén több 25 mérföldnél: mégis annyi lakosi vagynak… Tsak az egy Amsterdamban 300 ezer lakos vagyon, az idegeneknek pedig száma sints.”