A Zuchthaus fentebb már kétszer is megemlíttetett (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 155, 157.), most igen részletes leírását kapjuk. Az amszterdami dologház férfi részlegét 1595 áprilisának elején alapították. Ekkorra Pontanus [= Ioannis Ioviani Pontani… opera, quae soluta oratione composuit, omnia, in tomos tres digesta. Primus. Bázel 1538. OSzK Ant. 4960.] szerint (Amstelodamum 98.) mintegy 3500 ifjú és leány kóborolt és fosztogatott a városban; az új intézményben őket fogták fenyítő munkára. Az 1555-ös alapítású londoni és az 1614-es hamburgi Zuchthausokat a XVII-XVIII. században jelentőségében messze megelőzte. Vö. Vajna Károly: Régi hazai büntetések. I. köt. Bp. 1906. 7-10. és Wittman Tibor: Németalföld aranykora. Bp. 1965. 144-145. A város egyik legérdekesebb látványosságának számított. Elragadtatással nyilatkozott róla Abraham Scultetus is, aki 1614-ben Londonba menet járt ott. Vö. Bán: Apáczai [= Bán Imre: Apáczai Csere János. Bp. 19b8. Irodalomtörténeti Könyvtár 2.] 90. A cseh és magyar jezsuiták kiűzését hírül adó 1619-es röplapok gúnyrajzain a szerzeteseket úgy ábrázolják, amint zarándokútjuk végeztével az amszterdami Zuchthaus elé érkeznek. Vö. Hubay [= Hubay Ilona: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban 1480-1718. Bp. 1948. Az OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] Kiadványai XXVIII.] 480, 491. és Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 363-361. Magyarországon csak 1772-ben nyitják meg az első dologházat (vö. Vajna: I. m. 27.), érthető tehát, ha utazóink számára később is csodálkozás tárgya. Szepsi Csombor után nem sokkal –talán az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] hatására – Haller Gábor [= Haller Gábor Napló [= Szenci Molnár Albert Naplója, levelezése és irományai. Kiad. Dézsi Lajos. Bp. 1898.]ja 1630-1644. Erdélyi Történelmi Adatok. Szerk. Szabó Károly. IV. köt. 1862. 1-103.] keresi fel (9): „1631. September… 30. Amsterodam… voltam… az hun az vétkes embereket tartják, melyet Zuchthausnak hínak.” Bethlen Mihály [= Bethlen Mihály Útinaplója. Kézirat. OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] Oct. Hung. 1261.] (44a) 1693. júl. 20-án nézte meg a „Raspoly Hazat a’ hol 80 Ferfi Lator fűreszelt”, Miskolci Szígyártó [= Miskolci Szígyártó János 1714-1716. évi Útinaplója. Kiad. Dézs Sándor. Protestáns Új Képes Naptár 1885. 44-59.] is felemlíti (54.) a „Domus Disciplinaris”-t, de részletesebben a hamburgiról emlékezik meg (55.); Teleki József [= Teleki József Naplói. Kézirat. MTA Kvt K. 373/I-II.] 1760-as amszterdami naplójában már részletesebb leírását olvashatjuk (I. 128 b): „Meg neztük a Rasp-Huiszt a mint nevezik, ez olyan Ház ahová a Rabokat, és gonosztevőket teszik az kiknek mindennap ottan raspolyozni kell bizonyos poszto, vagy egyébb portekat festő fát, minden kéttönek pedig kell tsinálni 80 font efféle raspoly port egy nap; Ha azt ki nem tsinálja kegyetlenképen meg verik erre nézve mindenike mezitelenis vetkezik, hogy a rámert pensumot annál könnyebben ki tsinálhassák; irtozás ide bé menni, mindenike rimánkodik az embernek alamisnáért ki 10, ki 11., ki 30 etc. esztendőkig van oda kárhoztatva.” Keresztesi [= Keresztesi József Akadémiai utazása, a’ külországokban. Kiadva: TSz [= Theológiai Szemle] 1925-1935.] is ír erről az intézményről, s leginkább ismét az ő megfigyelésmódja idézi Csombor Mártont (TSz [= Theológiai Szemle] 1930. 554): „Ezeken kívül vagynak minden kigondolható közönséges házak mint Zuchthaus, a’ Férfijaknak; Spinhaus az Asszonyoknak. Árvák házaik. Idegenek Isputálya. Elszegényedett Öregek háza. Bolondok háza. s a’ t. A’ Zuchthaus elég szép épület. A’ kapuja felett szekérben fogott Oroszlánok vagynak ily írással: Virtutis est domare, quae cuncti pavent.” Vö. még TSz [= Theológiai Szemle] 1935. 145.