Ami most már Szepsi Csombor leírásának eredetiségét illeti: első olvasásra szemléletesen előadott egyéni megfigyelésnek látszik, s nyilatkozata is erre mutat: „En bizony czak szinten latasátulis ez háznak iszonyodtam.” (Ezt persze érthetjük csupán az épület külsejére is, mert e mondat szövegkörnyezete csak erre vonatkozik.) A személyes megtapasztalás lehetőségét eleve megadja, hogy – mint idegenforgalmi látványosság – az intézmény a korabeli és későbbi utazók előtt nyitva állt. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy szerzőnk valóban járt a fenyítő házban. Egész tudósítása mégsem lehet eredeti: a munkára fogottak lázadásának részletes leírása (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 161-162.) mindenképpen forrásmunkát sejtet. Ezt az eseménydús históriát, melyet ráadásul egy, a történésbe szervesen beleépülő klasszikus idézet színesít, olvasnia kellett, még csak hallomásból sem ismerhette. Megjegyzendő még, hogy Heidelberg és Prága leírásakor nem említi az itt (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 160.) szóba hozott házat és „rész balvany”-t (rézembert), feltehető tehát, hogy ezek az utalások is forrásából valók. A Zuchthausról valóban megemlékeznek a földrajzi és történeti művek. Pontanus [= Ioannis Ioviani Pontani… opera, quae soluta oratione composuit, omnia, in tomos tres digesta. Primus. Bázel 1538. OSzK Ant. 4960.] Amszterdam-története roppant részletesen tudósít róla (98-105.), metszetet is közöl a munkálkodó foglyokról, külön fejezetet szentel a női részlegnek, ismerteti az 1603-ban létrehozott szigorúbb Ergasterium separatumot, leírja az utazónktól is megfigyelt kapubejárat emblémáját, közli a feliratot – a rézemberről és a fogolylázadásról azonban nem beszél. Pontanus [= Ioannis Ioviani Pontani… opera, quae soluta oratione composuit, omnia, in tomos tres digesta. Primus. Bázel 1538. OSzK Ant. 4960.] könyve 1611-ben jelent meg, Magyarországra is eljutott, megvolt pl. Apafi Mihály könyvtárában (vö. Thallóczy Lajos közlésével: MKSzle [= Magyar Könyvszemle] 1881. 128.), lehetséges tehát, hogy a belőle hiányzó események 1611 és 1618 között történtek. Ez persze csak ingatag feltételezés, mert az Europica Varietas-ban közölt dolgokat nem regisztrálja a dologházzal részletesen foglalkozó Braun [= Georg Braun-Franz Hogenberg: Civitates orbis terrarum… Vol. I-VI. 1572-1617. Bp. Egyetemi Könyvtár MV 2r 1,2,7.] (IV. 10.), sem pedig Hegenitius [= Gottfredii Hegenitii Itinerarium Frisio-Hollandicum… Leiden 1630. Bp. Egyetemi Könyvtár Ge. 5808.] aki – miként Pontanus [= Ioannis Ioviani Pontani… opera, quae soluta oratione composuit, omnia, in tomos tres digesta. Primus. Bázel 1538. OSzK Ant. 4960.] is – ilyen alakban közli a feliratot (66-67): „Virtutis est domare quae cuncti pavent. Ex Seneca [= L. Annaei Senecae tragoediae. Recensuit Rudolphus Peiper et Gustavus Richter. Lipcse 1867. –L. Annaei Senecae opera, quae supersunt. Recognovit… Fridericus Haase. III. vol. Lipcse 1872.] Tragico.” Frölich [= Frölich Dávid: Medulla Geographiae Practicae… Bártfa 1639. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]II. 536.] is csak ennyit ír (223): Amszterdam „Habet etiam duo ergastula /Zuchthäuser/ unum pro maribus, alterum pro foeminis, in quae compinguntur liberi petulantes et immorigeri, ut in eo laboribus defatigati, ad meliorem frugem redeant.” Lektori ,jelentésében Bán Imre megjegyzi, hogy a lusták amszterdami büntetéséről (a rézemberről) maga is többször olvasott a francia irodalomban; emlékezete szerint olvasókönyvekben is szerepel, pl. valamelyik Berlitz-kötetben.