Az angol fejezet meglehetősen hosszú földrajzi bevezetőjében (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 187-196.) legfeljebb a juhokra és egyéb állatokra (vö. még Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 213-214.), a kerítésben levő földekre, a pénzváltásra, a kiejtésre, a nőkre és a távolságmérésre vonatkozó tudósítás egy töredéke lehet saját fogalmazvány. A delfti utazás betétje (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 192.), London és a többi város leírása viszont legnagyobbrészt személyes élményanyag, s különösen érdekes, mozgalmas a Londontól Doverig vezető út rajza (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 212-227.). Amint láttuk, Szepsi Csombor hozzávetőlegesen május 17-én – korai cseresznyeéréskor (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 209-210.) – érkezhetett Londonba. Mivel a máj. 24-i Rouenba érkezéstől biztosan visszakövetkeztethetünk angliai napjaira, itteni tartózkodásának időrendje a következőképpen alakul: Máj. 24.: Rouen (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 234.); előtte való éjjel egy klastrom vendégfogadójában hált (uo.), s e nap, tehát máj. 23-án érkezett Dieppe-be (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 232.). Ide éjjel hajózott, tehát a megelőző napon, máj. 22-én szállt tengerre Doverben. (Vessük itt közbe, hogy J. Sincerus, J. [= Jodoci Sinceri Itinerarium Galliae. Amszterdam 1649. Sárospataki Kvt N 941.] egykorú útikönyvének 216. lapja szerint közepes szél esetén 24 óra alatt lehet Dieppe-ből Angliába áthajózni.) Doverbe még e nap reggelén, 7 órakor érkezett, s itt „szállása” csak az étkezésre igénybe vett vendégfogadót jelenti (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 225.). Ide Canterburyből indult még 21-én du. 6 óra után (addig sörözött, Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 222.), s az éjjelt erdőben töltötte (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 224.). Mivel pedig már London és Canterbury között is egy fogadóban éjszakázott (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 217.), Londonból máj. 20-án reggel kellett elindulnia. Anglia fővárosában tehát három napnál nem tölthetett többet. Ha hollandiai naptárunk nem csal, e három kurta nap valószínűleg máj. 17-ével kezdődött, a szigetországi időzés tehát egy szűk hétre tehető. Békés Á. [= Békés Ágnes: Szepsi Csombor Márton Angliában. Angol Filológiai Tanulmányok. Hungarian Studies in English. II. köt. Debrecen 1965. 5-35.] – jóval nagyobb öltésekkel (vö. 33, 5.) –hasonló eredményre jut: „angliai tartózkodásának időtartama… semmi esetre sem haladta meg a 10-14 napot., minden valószínűség szerint május második harmadát tölthette Angliában.”

Az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] Angliáról szóló fejezete angol fordításban is megjelent Neville Masterman és Maller Sándor tollából: Angol Fitológiai Tanulmányok. – Studies in English Philology. III. köt. Bp. 1938. 63-80. Szepsi Csombor angliai – főleg londoni – tartózkodásának alig több, mint tartalmi ismertetése Márki Sándortól: Két régi magyar turista. Turisták Lapja 1898. 104-108. Innen idézzük szövegkritikai jegyzeteinkben Csombor Márton delfti útitársának epigrammáját magyarul. Legújabban Martin Holmes, M. [= Martin Holmes: The London of Marton Csombor. New Hungarian Quarterly 1964. V. köt. 15. sz. 134-142.], a London Museum tudományos munkatársa és az ő adatait is hasznosító Békés Ágnes foglalkoztak kimerítő részletességgel – de főleg csak topográfiai szempontból, a források kérdésében való előrelépés nélkül – az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] angliai vonatkozásaival. Eredményeikből alább bőven merítünk. Az EV-nak az angol mezőgazdaságra vonatkozó utalásait Szij Rezső dolgozta fel: The first Hungarian Literary Report on the Agriculture of England. Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae 1966. 242-245.