A hazug ereklyekultusz elítéléséhez vö. még Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 203, 286, 304. A Jubileus esztendei praed. [= Szenci Molnár Albert: Secularis Concio Evangelica; az az, Jubileus esztendei praedikatzo… Scultetus Abraham által… Oppenheim 1618. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 482. Sárospataki Könyvtár NN 675.]-ban is szó esik e kegyhelyekről, s – bizonyára Szenci Molnár betoldásaként – a németországi zarándoklásokról is, melyek többnyire Aachenbe vezettek (15): „Az Németeket bulczura küldtéc Olaszországba az Loretumi Máriaképéhöz, és Spaniol országban, Compostellaba temetkezett szent Jacabhoz. Az Magyarokat Német országban, és egyébüvé igazitottác.” Szkhárosi Horvát András Szenci Molnár által közölt Az Istennek irgalmassagarol szóló éneke meg éppen Compostelát és Aachent ( = „az nagy Ag”) veszi célba (45):
„Az Christus mondgya jertec en hozzam, mit futunc Romaba Bodog aszszonyhoz Coloniaba onnat az nagy Agba, boltsos helyekre az Szent Jacabhoz Compostellaba
Az kinec ninczen annyi költsege mennyen czak Batára avagy Kassára, avagy Varaddá; avagy czak Darnóra, de hol tanita minket az Christus ez fassangozasra.”
Az ereklyék kultuszához ld. még a Colloquia familiaria id. beszélgetését, a Naufragium-ot, s a De votis temere susceptis c. fejezetet. Erasmus id. kiad. 656, 601, 535, 553.