Aachenben nem őrzik Sz. József gatyáját, ez Csombor Márton gúnyos túlzó célzása, s összefoglalóan azokra a relikviákra vonatkozik, melyeket a hagyomány a gyermek Jézus pelenkájának, ingecskéjének, véres lepedőjének, Szűz Mária ingének stb., stb. tart. Ez ereklyéket először 1238-ban állították ki az aacheni Sz. Szűz templomban; hét évenként ide és a közeli Kölnbe vezettek hatalmas zarándoklatok a XVIII. század második feléig. A magyar zarándokok számára már a XIV. század közepén kápolnát emeltek. Vö. Tömöry Edit: Az aacheni magyar kápolna története. Bp. 1931., Heinrich Schiffers: Aachener Heil.gstumsfahrt. Aachen 1937., Elisabeth Thoemes: Die Wallfahrten der Ungarn an den Rhein. Aachen 1937. 44-45, 96-99. A későbbi utazók reflexióiból: Sándor I. [= Sándor István: Egy külföldön utazó magyarnak jó barátjához küldetett levelei. Győr 1793.] 262-263. és Erdélyi János 41.