amaz Valcolor nevü varoskabeli leány = Jeanne d’Arc. Csombor Márton itt az orleans-i szűz történetét beszéli el – valószínűleg olvasmányai alapján – magyar nyelven tudtunkkal először. Előadását csak két ponton kell helyesbítenünk: Jeanne d’Arc Domrémy-ban született 1412-ben, s nem Vaucouleursban, innen csak útra kelt Chinonba, a királyhoz. 1431. máj. 30-án az angolok nem fejét vették, hanem máglyán égették el. Forrásai közül a hős leányról pl. Volaterranus [= Raphaelis Volaterrani commentariorum urbanorum libri octo et triginta. Ap. Claudium Marnium et haer. Iohannis Aubrii, 1603. Sárospataki Kvt E. 321.]nál olvashatunk, ki – miután röviden szólott a franciák és angolok háborújáról s a két királyról – ezt írja (23b): „Quondam dum in rerum statusque esset turbatione, uenit ad eum uirgo nomine Joanna, annorum uiginti, inter Gallos rusticos orta, dictitans se a deo missam eius causa tutandi status. Itaque more Amazonis terras obibat, exercitum ductabat: tandem a Burgundionibus ac Joanne Luceburgo capta, et Anglis diuendita ab eis cremata est, non tam hostili odio quam quod magicam artem foemina uirili habitu et audacia prae se ferre uideretur.” Frölich [= Frölich Dávid: Medulla Geographiae Practicae… Bártfa 1639. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]II. 536.] ugyancsak megemlíti Rouenról szólva azt a helyet, „in quo Joanna rusticana est combusta” (75.). A későbbi útinaplók közül csak Teleki József [= Teleki József Naplói. Kézirat. MTA Kvt K. 373/I-II.]ében találunk egy rá vonatkozó rövid utalást (II. 33b), s bővebben majd csak a XIX, század elején olvashatunk róla. Ld. pl. a Klio c. „Historiai ’sebkönyv” D’Arc Johanna, Orléansi szűz c. tanulmányát. Kiad. Szilágyi Ferenc. Kolozsvár 1836. III. esztendő 223-362.