A strasbourgi székesegyház, az 1235 és 1431 között épült Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.] leírása közben is támaszkodhatott Csombor Márton pl. Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.]re – vagy más forrásmunkára –, aki bőven szól az építés körülményeiről, megemlítvén Erwin Steinbach nevét is, ki fiával együtt 1276-tól a nyugati homlokzat építője volt. Említi a díszes faragott köveket, s azt is, hogy a világ hét csodája közé számítják (475): „Habet quoque civitas ista nobile et ingens quoddam opus, cuius simile nec in Germania neque in Italia aut Gallia invenitur, nempe sumptuosissimam illam turrim, quae anno Christi 1277. inchoata est atque 28 annis fere usque ad fastigium consummata. Haec ab ipsis fundamentis usque ad supremum culmen quadris et pulchre figuratis lapidibus est erecta. Eruinus Steinbach prima posuit fundamenta… Ubique aeri et vento est pervia patetque ascensus eius quatuor cochleis, ubi vero crassities eius in fastigium incipit acuminari, ibi octo consurgunt cochleae… Artificium eius olim annumeratum fuisset septem miraculis mundi.” Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.] a világ nyolcadik csodájaként tartja számon s nem feledkezik meg a híres óráról sem (216): „Templum Argentoratense… Inter totius enim universi miracula non immerito octavum obtinet locum… Haec ab ipsis fundamentis usque ad supremum culmen quadris et pulchrae figuratis lapidibus est erecta… Est et Horologium artificiosissimum.” SzMA [= Szenci Molnár Albert: Dictionarium Latinoungaricum… –Dictionarium Ungarico-Latinum… Nürnberg 1604, RMK I. 392., 393. és Frankfurt 1644., 1645. RMK I. 759., 776.] Strasbourg-címszavát (81.) a bevezető tanulmányban idéztük. Vö. még Consecratio templi novi [= Consecratio templi novi, Az az, Az Vyonnan feleppitetett Bekeczi Templumnac es megszentelésekor… tétetött Praedicatiók… Szerk. Szenci Molnár Albert. Kassa 1625. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 546. Sárospataki Könyvtár NN 675.] 3b.

A későbbi utazók hasonló érdeklődéssel örökítik meg a nevezetes látványosságot. A szemlélet– és leírásmód változásainak illusztrálására bőségesen idézhetnénk az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] nyomában szaporodó leírások legfontosabbjait. Hely hiányában íme néhány jellemző sor a későbbi útinaplókból. Szathmári Király [= Szathmári Király Ádám Napló-Könyve 1711-1717 Esztendőkben. Kiad. Thaly Kálmán. Rákóczi Tár. I. köt. Bp. 1866. 235-396.] (387-388): „mind az tetejéig faragott kőbűl, minden fa nélkül vagyon építve oly mesterséggel és oly czifrasággal, hogy majd egy miraculumnak mondhatja az ember, mivel mindenfelől általláthat az ember rajta egész tetejéig… Ugyanebben az templomban vagyon egy óra…” Teleki József [= Teleki József Naplói. Kézirat. MTA Kvt K. 373/I-II.] (I. 11116a): „Az Gothiai épitésnek formajában igen mesterséges darab, akár az ablakoknak szépsége, akár a sok kivül és belöl rajta levö faragásokra nézve. A Cathedra nevezetesen benne igen nagy munkával készült, mind tiszta faragás… fel mentünk… a híres toronyba… Magas torony, és igen nagy mesterséggel van építve, ugyhogy könnyen tsak ez ilyen szép ebben a nemében az épületnek; mindenütt távolrolis által látzik…” Teleki Sámuel [= Gróf Teleki Sámuel Úti naplója 1759-1763. Sajtó alá rend. Biás István. Marosvásárhely 1908.] (57-58): „igen nagy, gyönyörüséges és nagy faragott kövekből vagyon épülve. A torony szörnyű magas, egészen faragott kőből vagyon rakva, fedele is egészen faragott kőből vagyon, úgy pedig, hogy mindenfelől által lehet rajta látni. Ehez hasonló magas és szép tornyot még soholt sem láttam… Ezen templomban vagyon egy mesterséges óra… egyéb sok mesterséges munka s alkotmány is vagyon rajta, melyet bajos és igen hosszú volna mind leírni… A templomban látám, hogy vagy két barát tüzesen gyóntat vala vagy két menyecskét; eddig nem láttam volt, hogy megyen véghez az auricularis confessio^*.” Keresztesi [= Keresztesi József Akadémiai utazása, a’ külországokban. Kiadva: TSz [= Theológiai Szemle] 1925-1935.] József (TSz [= Theológiai Szemle] 1925. 366-367, 530-534): „Alsátziának legelső, nagy és igen szép ’s gazdag Városa… Fele Lutheránusokból áll, kiknek mint a’ Pápistáknak is, itten 7 Templomaik vagynak. Az utszái szélesek… A’ Torony igen magas, melly Európában legmagasabbnak tartatik. Épült drága faragott kövekből egész a’ tsútsáig igen mesterségesen… A’ Templom igen nagy, de a’ toronyhoz képest alatsony . ’Sindely helyett egészen rézzel vagyon béfedve. Mindenütt mesterséges faragások, folyosók, tornyotskák, nagy és apró képek rajta… Vagyon itt nagy aranyos orgona. Cathedra három, kivált a Templom közepin igen mesterséges… Legnevezetesebb a’ Templomnak napkeleti részében az Óra, mellynek mássát e’ Világon nem mondanak…” Sándor István (367-368): „egy tsodálásra méltó régi épület, ’s igen hasonlít a Bétsi Sz. Istvánhoz. A’ tornya is hasonló formájú, de mégis magasabb a’ Bétsinél. XIV. Lajos egy fényes és gazdag oltári készületet ajándékozott ezen Templomnak, melly 600 ezer tallérra betsültetik.” Erdélyi János (43): „A Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.]be 494 lépcsőnyi magasba mentünk föl s messze láttunk. Legmagasabb épület. 16 lábbal magasabb, mint a Szt. Istváné Bécsben; szebb is annál, de nem látszik oly magasnak, mert nem vékonyul meg oly hirtelen.” Vö. még Raff György Geográfiája a’ gyengébbek’ elméjekhez alkalmaztatott, és magyarul ki-adattatott. Vác. 1791. 52. Legutóbb az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] leírására is hivatkozó Boldizsár Iván írt a Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.]ről: Rokonok és idegenek. Franciaországi napló. 2. kiad. Bp. 1965. 69-72., vö. még 76.