A Heidelberget övező két hegy = a Myrtiletus, a Neckar déli partján a városra néző 568 m magas Königsstuhl, melynek egyik nyúlványán épült a Heidelberger Schloss. A másik, a Heylberg, a Neckar északi partján 445 m magasra emelkedő Heiligenberg.

Heidelberg etimológiája – ahogy valószínűleg a két klastrom meséje is – forrás után készülhetett. Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.] (604.) más névmagyarázatot ad, Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.] (335.) ugyancsak: a Myrtiletusból magyarázza a város nevét. A pogányokat és a hegyről való nevezet lehetőségét csak az Atlas minor [= Atlas minor Gerardi Mercator [= Gerardi Mercatoris Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Amszterdam 1613. Bp. Egyetemi Könyvtár Ir Ge 110.]is a I. Hondio plurimis aeneis tabulis auttus atque illustratus. Transl. Peter Offenbach. Frankfurt am Main 1609. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Földr. Qu. 139.] emlegeti, de szintén másképp (401-402): „Heidelberg … des Khurfürsten stätige Wohnung… hat ihren Nahmen entweder von den Heyden, oder von den Früchten Heydelbeer genant, oder dieweil sie die Statt, mit eytelen, das ist, vielen Bergen fast rings herumb vmgeben ist… wirdt von etlichen Edelberg, oder vmb vorgemeldter Vrsachen willen Eitelberg genannt”.

A város nevezetességeit a XVII. század első évtizedében ott tanuló Miskolci Csulyak [= Miskolci Csulyak István: Diarium Apodemicum. Kézirat. OSzK [= Országos Széchényi Könyvtár] Oct. Lat. 656.] latin nyelvű útinaplója írja le igen részletesen (573a).