A csoport tagjai jobbára szerény tehetségű lelkészekké lettek, a pályáját leginkább kifutó Bojthi Veres Gáspáron kívül író nem is akad közöttük. Heidelbergi tanulásuk idején szorosan összetartoztak, intenzív diákéletet éltek, szorgalmasan disputáltak, s a szokásokhoz híven keresztül-kasul üdvözölték egymást üdvözlő versekkel. Eszményképük a nevüket is megörökítő Szenci Molnár volt, fontosabb művet azonban egyikőjük sem hagyott ránk. Éppen ezért az EV-ban fentebb is megemlített Szepsi H. Mihályon és Bojthi Veres Gáspáron kívül alább nem soroljuk elő egyenként életrajzukat; csak összefoglaló munkákra, illetve az újabb adatokra utalunk. Jellemző, hogy Zoványi [= Zoványi Jenő cikkei a „Theológiai lexikon” részére a magyarországi protestantizmus történetéből. Bp. 1940.] lexikonában mindössze Muraközi Dús Márton (311.), Lévai Suba Tamás (276-277.), Tiszabecsi P. Tamás (484-485.), Bojthi Veres Gáspár (60.) és Szilvási K. Márton (460.) szerepel, pedig majd’ mindnyájan Bethlen Gábor művelődéspolitikájának voltak derék és jól felkészült középkáderei. Ilyen aspektusból írt alapos tanulmányt Jászberényi, Csepei, Tiszabecsi, Szentkirályi, Bojthi Veres és Szilvási alakjáról Herepei [= Herepei János: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. I. köt. Polgári irodalmi és kulturális törekvések a század első felében. Szerk. Keserű Bálint. Bp.-Szeged 1965.] János Adattárának e fejezeteiben: Szenci Molnár pártfogoltjai Heidelberg és Marburg egyetemein (103-166.), Bethlen Gábor művelődéspolitikája és az új értelmiség kiképzése (171-272.). Herepei [= Herepei János: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. I. köt. Polgári irodalmi és kulturális törekvések a század első felében. Szerk. Keserű Bálint. Bp.-Szeged 1965.] bőségesen felhasználja itt a külön tanulmányban is feldolgozott Tállyai Putnoki János értékes bejegyzésekkel teli albumát (146-160.), amiről korábban már Gulyás József közölt futólagos ismertetést (ItK [= Irodalomtörténeti Közlemények]1930. 477-478.). Ugyancsak értékes új adatokat hoz egy általa felfedezett disputáció-gyűjteményből (161-166.). Kiegészítésül azt jegyezzük meg, hogy Tállyai Putnoki emlékkönyvében majdnem minden heidelbergi bejegyzés 1618. máj. 27. és 31. közé esik. Ekkor búcsúzott tehát a várostól, s ezért nem szerepelhet nála a majdnem egy hónappal később odaérkező Csombor Márton. Ez a Putnoki János 1630. máj. 1-én nánási papként jegyezte be magát Frölich [= Frölich Dávid: Medulla Geographiae Practicae… Bártfa 1639. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]II. 536.] Stammbuch-jába, s szerepel itt dátum nélküli bejegyzéssel Tiszabecsi P. Tamás és Bojthi Veres Gáspár is.