Amilyen kurta Csehország generalis descriptiója (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 360-362.), olyan friss és új erőre kapott a további napló (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 362-382.), amit egy-két helyt későbbi fogalmazású elbeszélések is élénkítenek. Az általános leírásnál használt forrásokból a továbbiakban csak Prágánál merít újra Csombor Márton (Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] 369-370.), sőt ezt az általános leírást is saját megfigyeléseivel, ítéletével színezi pl. a függetlenségi harc és a vallási állapotok érintésekor. A csehországi utazás időtartamát pontos dátumok híján még nehezebb meghatározni, mint a német útszakaszét. 1618 júliusának első hetétől bőven mérve sem terjedhetett 10 napnál többre, s még akkor sem, ha Prága meglátására 2-3 napot számolunk. A mai cseh-lengyel határ mellett fekvő Náchodig így Szepsi Csombornak júl. 14-17. körül kellett eljutnia. Az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] cseh fejezetéről hírlapi cikket írt Szíj Rezső: Cseh-magyar sorsközösség. Hét (Pozsony) 1965. okt. 10.