Magdeburger Joachim tekintélyes kassai kereskedő volt. Az 1617-es pozsonyi országgyűlésen – Almásival együtt – a város követe. Útjukról 1617-18 fordulóján német nyelvű levelekben tájékoztatta a városi tanácsot, s fennmaradt egy Almásival közösen írt magyar beszámolója is. (Kassa város Levéltár 5782/4, 57, 96, 5818/23, 38.) A város tisztségviselőinek 1619-es összeírásában szenátor, 1621-ben sörtiszt. A tanács rendeletéből az elhúnyt Sagmaister János vashámorának vezetője. 1622. nov. 24-én halt meg. Egyik tagja volt a Bethlen Gábortól Prágába küldött magyar követségnek. E deputációt a főúr Thurzó Imre, a nemes Bossányi Mihály és a polgár Magdeburger alkották, az 1620. márc. 8-i kassai gyűlés látta el őket utasításokkal. Frigyes fiának keresztelőjén vettek részt, de tulajdonképpeni céljuk természetesen a cseh-magyar szövetség elmélyítése volt. Vö. Kerekes: Almási [= Kerekes György: Almássy István kassai kereskedő és bíró üzleti-, köz– és családi élete 1573-1635. Bp. 1902.] 88-89. Uő: Bethlen Kassán 25, 28, 135-136. (A követség összetételéről másképpen tájékoztat Tatrosy [= Domokos Pál Péter: Tatrosy György önéletírása és történeti feljegyzései. ItK 1957. 238-261.] 250: „Imez csieh kiraly Friderjkus az felseges Bethlen Gabort komasaghra hiva. Turzo Imreh, Erdeódy Christof es az en uram Cassay Istvan menenk az komasagra az hol mely nagy es nagj beóczülletes solemnitassal fogadanak bennünkeőt itt arrol elegendeőt nem irhatnek.”) Az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] előszava 1620. febr. 28-án kelt, a követeket instruáló gyűlést viszont csak márc. 8-án tartották, lehetséges-e mégis összefüggés Magdeburger követsége és az ajánlás között? Valószínűnek tartjuk, mert a nevek felsorolása után Csombor Márton épp a még friss cseh-magyar szövetkezést emlegeti: „frigyes” Csehországról beszél. Vö. Querela Hungariae [= Alvinci Péter: Querela Hungariae. Magyar Orszag Panasza. [Kassa 1619.] RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 507.; vö. még II. 387, 397.] (136): „cheh Vraim nékünk frigyes tarsaink.” Meggondolandó az is, hogy itt ugyanúgy beszél az irigyekről, mint az előszóban, amit esetleg később – az Europica Varietas [= Szepsi Csombor Márton: Evropica Varietas… Kassa 1620. RMK [= Szabó Károly-Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár… I-III. köt. Bp. 1879-1898.]I. 500.] nagy részének elkészülte után – állíthatott össze. Eszerint a Magdeburgert köszöntő ajánlás szövege legalább tíz nappal később kelt, mint maga a bevezető, bár egyáltalán nincs kizárva az sem, hogy Szepsi Csombor – valószínűleg a bennfentes Alvinci révén – előre tudott Magdeburger jelöléséről. Magdeburger nem sokkal halála előtt még egy fontos követi megbízást teljesített Bethlen Gábornak. A fejedelem 1622 tavaszán vele küldött levelet Johann Christian briegi herceghez, amiben arra kérte, hogy ajánljon neki 3-4 professzort az alapítandó gyulafehérvári akadémia számára. Tudjuk, hogy a meghívást Martin Opitz is elfogadta, s 1622: máj. 7-én Magdeburger társaságában már Kassára is érkezett. Vö. Jakab Béla: Opitz Márton a gyulafehérvári Bethlen-isicolánál. Pécs 1909. 13-14. és Marian Szyrocki: Martin Opitz. Berlin 1956. 51.