Krakkó eredetmondáját, a krakkói sárkány legendás történetét Szepsi Csombor ugyancsak Münster [= Sebastian Münster: Cosmographia universalis lib. VI… Bázel 1550. Szegedi Somogyi Könyvtár Ge. 125.]nél olvashatta, aki szintén hivatkozik Dániel könyvére, és szemléletes metszetet is közöl az elmondottakról (888-889): „De electione Gracci, a quo Graccovia est condita. Post multos annos Lechitae perosam habentes gubernationem palatinorum, quod magis sua, quam quae regni erant curabant, requisierunt principem unum et rectorem eligentes virum solertem et strennuum Graccum nomine ad radices montium Sarmaticorum iuxta Istulam commorantem. Hic cum suis amabilis esset, erexit arcem habitationis suae in colle Vavel supra fluvium Istulae sito, et ei civitatem adiecit, atque de suo nomine Graccoviam appellavit, felicem agris et rebus secundis, nisi olophagus quaedam belua /draconem vocant/ plurima impedimenta intulisset. Rapiebat quidem a specude sub monte Vaevel egressa iumenta et homines incaute oberrantes rictibus horridis deglutiendo. Quo malo afflicti Graccus anxius condolens tria corpora iussit cottidie beluae exponi. Nam his contenta caetera non requirebat. Quod cum grave esset, persuasit suapte natura exponendis corporibus sulfur et cauma ignitum cera piceque inclusa admiscere et occultare. Belua enim tum naturali rabie, tum voraci esurie exagitata sine delectu oblatam praedam rapiebat atque vorabat, sensimque debilitata extincta est. Cuius rei simile exemplum in Daniele propheta legimus. Fundata itaque per Graccum Graccoviae civitate et facta metropoli regni.” A népszerű mondával Faludi [= Faludi Ferenc: Téli éjtszakák. Kiad. Rupp Kornél. Bp. 1900. Régi Magyar Könyvtár 19.]nál is találkozunk (65): „Olvasván Lengyel országnak Historiáját, egy Cracus Hertzegre akadtam, a ki Krakó városának epítője vólt. Inti az Author olvasóját, hogy ezt a Cracust öszve ne keverje a másik Cracussal, a ki Tseh országi Hertzeg vala, és a Vavel nevű hegyen nagy erős kastélt rakatott. Erről ezen alkalmatossággal azt beszélli, hogy mikor a hegynek alján köveket fejtenének, egy barlangot találtak, abbann iszonyú nagy Sárkányt, ki körül belül nagy károkat tett, és hogy ez a Cracus ölte volna meg kénkőből, és szurokból öszve gyúrt tésztát vetvén eleibe eledelül.” A Báthoriak ecsedi várának eredetéről szólva némileg hasonló történetet mond el emlékirataiban Rákóczi is. Ld. II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai. Ford. Vas István. Bp. 1948. 133. A hasonlóságra céloz a Magyar Irod Tört 381.