Mint iára az fösvénysęgh miatt Cyrus? = Ravisius [= Joh. Ravisii Textoris Nivernensis… officina sive theatrnm histor. et poeticum ex Nat. comite, Linoceris et Gyraldo… a J. Jac. Grassero… cum augmento exornatum. Bázel 1626. Bp. Egyetemi Könyvtár Fa. 464.] (5.33. 601): „Tomyris Scytharum regina, quum Cyrum Persarum regem superasset, caput eius abscissum demersit in utrem sanguinis plenum, eique his illusit verbis: Satis te sanguine quem tantopere sitisti Cyre.” Vö. még Ravisius [= Joh. Ravisii Textoris Nivernensis… officina sive theatrnm histor. et poeticum ex Nat. comite, Linoceris et Gyraldo… a J. Jac. Grassero… cum augmento exornatum. Bázel 1626. Bp. Egyetemi Könyvtár Fa. 464.]: 2.27. 104, 2.102. 225, 5.6. 556, 5.22. 584. Szepsi Csombor – ha ő volt, s nem valamelyik elődje – a tanulság kedvéért változtathatta meg a történetet és a mondást. A példatárak egybehangzóan vért emlegetnek, s Cyrust inkább a „liberalitas” példájaként szokták felhozni, fösvénységéről nem tudnak. Bán Imre Dante-helyre figyelmeztet bennünket: Purgatorio XII. 55-57. A vérbe mártást örökítették meg a barokk festők is. Pigler: Barockthemen [= Pigler Andor: Barockthemen. I-II. Bd. Bp.-Berlin 1956.] Andor harmincnál több képet sorol fel e tárgyról melyek között legnevezetesebb Rubens alkotása. Ld. Barockthemen II. 330-331.