CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Előszó (Kapolyi László)
1. Szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt (Alföldi László)
1.1. A hazai szénfeltárás és kutatás kezdetei
1.1.1. Szénbányászat
1.1.2. Bauxitbányászat
1.2. Az első nagy eocén szénkutatási láz Nagyegyháza, Mány, Csordakút térségében
1.2.1. A jó üzleti fogás? Eladták a túlságosan vízveszélyes bányanyitás lehetőségét
1.3. Az eocén szénkutatás utolsó fellángolása
1.4. A karsztvízszint alatti bányászkodás bezárásához vezető út
1.4.1. Zűrzavar az államigazgatásban
1.4.2. Közhasznú szóhasználat vagy valós program: Az eocén-program
1.4.3. Az események hátteréről
1.4.3.1. Egy váratlan miniszterelnöki beavatkozás
1.5. Értékelés, tapasztalatok, tanulságok
1.5.1 Meditáció
1.5.2. Kutatási tapasztalatok
1.5.3. Kit terhel a felelősség?
2. A Dunántúli-középhegység földtani körülményei (Alföldi László)
2.1. A Dunántúli-középhegység őstörténete (Aktuális szakirodalmi összefoglalás)
2.2.1. Ősföldrajzi áttekintés
2.2. A Dunántúli-középhegység felszínalatti vízrendszere
2.2.1. Vízvezetőképesség és a karsztosodás kérdései
2.2.2. A középhegységi karsztosodás története, földtörténeti preformációk
2.2.3. Felszínalatti vízáramlási rendszerek
3. A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására (Csepregi András)
3.1. Áttekintés
3.2. A főkarsztvíztároló utánpótlódása
3.2.1. Beszivárgási területek
3.2.2. Beszivárgási intenzitás
3.3. A főkarsztvíztároló eredeti állapota
3.3.1. A Délnyugati terület jellemzése
3.3.2. Az Északkeleti terület jellemzése
3.4. Karsztvízkivételek és forráshozamok
3.5. A főkarszt és az érintkező vízadók közötti vízcsere
3.6. A tároló vízmérlege
3.7. Állapotértékelés
3.7.1. Nyugati-Bakonyi víztest és a Nyugat-dunántúli termálkarszt
3.7.2. Balaton-felvidék
3.7.3. Keleti-Bakony-Vértes D-i víztest
3.7.4. Északi-Bakony-Gerecsei víztest
3.7.5. Az Észak-dunántúli termálkarszt
3.7.6. Északkelet-dunántúli víztest
3.7.7. Budapest környéki termálkarszt
3.7.8. A Nógrádi rögök
3.7.9. Nógrádi termálkarszt
3.8. A főkarsztvíztároló hidraulikai modellje
3.8.1. A tároló modellvizsgálatainak áttekintése
3.8.2. A nyomáseloszlás számításának matematikai modellje
3.8.3. Kezdeti és peremfeltételek
3.8.4. A beszivárgás számítása
3.8.5. Vízkivételek és forráshozamok
3.8.6. Hidraulikai paraméterek
3.9. Újra indulnak-e a karsztforrások?
4. Általános tendenciák az ásványi nyersanyagok hasznosításával összefüggő gazdasági folyamatokban és az ásványanyag-gazdálkodás elvi-módszertani alapjai (Kapolyi László)
4.1. A rendszer- és függvényszemléletű ásványvagyon-gazdálkodás célszerűsége
4.1.1. Az ásványi nyersanyagforrások és a gazdaság növekedésének általános összefüggése
4.1.2. Az ásványvagyon-gazdálkodás elvi és módszertani alapjai
4.1.3. Általános tendenciák az ásványi nyersanyagok hasznosításával összefüggő gazdasági folyamatokban
4.1.4. Az ásványi nyersanyagok hasznosítására vonatkozó rendszer- és függvényszemlélet kialakítása
4.1.5. A hasznosítás hatékonyságát meghatározó vizsgálati módszer
4.1.6. Az ásványi nyersanyagok hasznosítását célzó termelési rendszermodellek kialakításának szempontjai
4.1.7. A rendszerszemléletű ásványvagyon-gazdálkodás formális alapjai
Függelékek
Az 1. fejezet írásánál felhasznált jelentések, határozatok és események időrendje
1.1. A hazai szénfeltárás és kutatás kezdetei
1.2. Az első nagy eocén szénkutatási láz
1.3. Az eocén szénkutatás utolsó fellángolása
1.4. A karsztvízszint alatti bányászkodás bezárásához vezető út
Dokumentumok jegyzéke
1. fejezet írásához felhasznált kéziratok
Az 1. és 2. fejezetben felhasznált irodalom
A 3. fejezetben felhasznált irodalom
Az eocén szénkutatással és széntermeléssel kapcsolatosan állami döntéshozatallal rendelkezők
RÖVIDÍTÉSEK
Fülszöveg
Volt egyszer egy "eocén program", amelyet államilag sohasem definiáltak,
de a kutatók és közszereplők a kimerüléshez közeledő tatabányai és dorogi
széntermelés pótlására szolgáló szénkutatásokat és bányanyitásokat sorolták
ide.
A levéltári dokumentumok szerint az "eocén programként" ismert kutatás és
bányanyitás története bővelkedik különös fordulatokban. A 20. század elején
kapitalista nagyvállalatok késhegyig menő konkurenciaharcának és sajátos
üzleti fogásainak lehettünk tanúi. A bányavállalatok harca a század második
felében állami keretek között újra kezdődött. Az első új bányaüzemek már
működésbe léptek, amikor a karsztvízszint-süllyesztés következményeinek
megítélése felett folyó viták egyre nyíltabbá és hangosabbá váltak.
Tanulságos, hogy a közgazdasági szemléletű állami tervezés és a
voluntarista pártirányítás között feszülő ellentétek a döntéshozók
elbizonytalanodását eredményezték.
A végső döntést váratlanul mégis a piaci hatások érvényesülése
kényszerítette ki azzal, hogy a szinte korlátlanul beáramló olcsó
földgázhasználat következtében a mélyművelésű szénbányászat elvesztette
felvevő piacainak nagy részét.
Ha az olvasót nemcsak az események hátterében megbúvó történések érdeklik,
akkor megismerkedhet a Dunántúli-középhegység sajátos földtani
fejlődéstörténetével, a középhegység különös karsztrendszerének
kialakulásával, a felszínalatti vízáramlási rendszerek működésével.
Nem felejtkeztünk meg a karsztvízszint-süllyesztés mértékének és ütemének
bemutatásáról, a lesüllyesztett karsztvízszint visszaemelkedéséről, a
rendszer regenerálódásáról, a karsztforrások újraéledésének bemutatásáról
és a várható változások előrejelzéséről sem.