KABDEBÓ LÓRÁNT, KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Előszó
NÉMETH G. BÉLA: Egymást kiegészítve - nem egymás ellen ("Szellemtörténeti", pszicholingvisztikai és egyéb irányzatok)
KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Hogyan s mivégre tanulmányozzuk az irodalomértés hagyományát? (Az esztétikai hatásfunkciók és a történeti irodalom-értelmezés)
ROHONYI ZOLTÁN: Funkció és/vagy struktúraváltás: a történeti olvasat kérdéséhez
SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: A kánonok szerepe az összehasonlító kutatásban
FRIED ISTVÁN: A magyar komparatisztika a két világháború között
TOLCSVAI NAGY GÁBOR: A dogmatikus nyelvesztétika válfajai (Mit adott a hazai stilisztika az irodalomértésnek az elmúlt évtizedekben)
DOBOS ISTVÁN: Az elmélet szerepének megítélése a kortárs magyar irodalomkritika reflexiójában
KOVÁCS SÁNDOR: Az ártatlanság vélelme
THOMKA BEÁTA: Metafora, interpretáció, teória
VERES ANDRÁS: Az irodalmi szöveg és az olvasó
BÓKAY ANTAL: Retoricitás - a posztformalizmus formaelmélete és a megértési tradíció
ODORICS FERENC: Poszthagyomány - A kikerülhetetlen interpretáció - nyitóbeszéd
BÉCSY TAMÁS: Szemantika és drámaelmélet
SZABOLCSI MIKLÓS: Az irodalmi "avantgarde" mai megítéléséhez
KABDEBÓ LÓRÁNT: A klasszicizálás mint intertextualitás a modernség második hullámában
SZILI JÓZSEF: Álomföld az irodalomértés láthatárán
BÁNYAI JÁNOS: A költészetértés két aspektusa
ANGYALOSI GERGELY: A francia Racine-vita néhány magyar tanulsága