CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
TAMÁS ATTILA: Úttévesztés vagy útra találás?
KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: A kettévált modernség nyomában (A magyar líra húszas-harmincas évek fordulóján)
KABDEBÓ LÓRÁNT: Költészetbéli paradigmaváltás a húszas évek második felében
BORI IMRE: Korszakhatár-e? Avagy: költők a damaszkuszi úton
SZIGETI CSABA: Versválság és prozódia (Vázlat az új klasszicizmus babitsi fogalmáról)
THOMKA BEÁTA: A húszas-harmincas évek költészetének domináns poétikai, retorikai alakzatai
BÁNYAI JÁNOS: Műfaj és változás
ANGYALOSI GERGELY: Objektív kórus-árnyjáték (Füst Milán: Habok a köd alatt)
ILLÉS LÁSZLÓ: A paradigmaváltás és a totális diktatúrák (Vázlat a harmincas évekről)
TVERDOTA GYÖRGY: A modernség-fogalom változásai a húszas évek költészetében
DERÉKY PÁL: A húszas évek vége a magyar avantgarde költészet szemszögéből
FERENCZI LÁSZLÓ: Maurice Carême - visszatérés a költészethez
BODNÁR GYÖRGY: A modern költőiség "szótára" és "grammatikája"
SZABOLCSI MIKLÓS: Paradigmaváltás? Korszakhatár?
BÓKAY ANTAL: Paradigmák az irodalomban és az irodalomtudományban
NÉMETH G. BÉLA: Többirányzatú, többfázisú korszakváltás
Bevezetés
A Janus Pannonius Tudományegyetem Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti
Tanszékei a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal, a TIT Pécs-Baranyai
Szervezetével, az Irodalomtörténeti Társaság Dél-Kelet Dunántúli
tagozatával, a pécsi Művészetek Házával és az Expressz Utazási Iroda
Baranya Megyei Szervezetével közösen 1991. április 11-14. között tudományos
ülésszakot rendezett PARADIGMAVÁLTÁS(?) AZ 1920/30-AS ÉVEK LÍRÁJÁBAN
címmel. A kollokviumon előadásra, illetőleg hozzászólásra felkérték a
kérdéskör hazai és külföldi szakembereit. Előadásokat tartottak: Aknai
Tamás, Angyalosi Gergely, Bányai János, Bodnár György, Bókay Antal, Bori
Imre, Dávidházi Péter, Dérczy Péter, Deréky Pál, Ferenczi László, Gerold
László, Kabdebó Lóránt, Kenyeres Zoltán, Kovács András, Kulcsár Szabó Ernő,
Szabolcsi Miklós, Szigeti Csaba, Szigeti Lajos, Tamás Attila, Thomka Beáta,
Tverdota György. A kollokvium összegző zárszavát Németh G. Béla akadémikus,
az MTA I. Osztályának elnöke tartotta.
A tudományos ülésszakot előkészítő körlevélben vázoltuk a konferencia
programját: A XX. századi magyar irodalom hatvanas években kialakított
fejlődéstörténeti koncepciója olyan esztétikai és irodalomelméleti elvekre
épül, amelyek elsősorban ideológiai és eszmetörténeti értelemben
transzcendentálták az irodalmi jelenséget.
...
Vizsgálataink ennek értelmében a korszakváltás poétikai-szemlélettörténeti komponenseinek felderítésére, a világképi sajátosságok meghatározására irányulnak, annál is inkább, mivel - ahogyan ezt a világlíra rokonítható folyamatai mutatják - éppen ezekben az évtizedekben zajlik le a klasszikus modernség irányzatainak átfordulása olyan líraformációkba, amelyek lényegében mai formanyelveinek alapjait is kialakították (hermetizmus, absztrakt tárgyiasság, tudatlíra, új alanyiság), s jelen van a neoavantgarde posztstrukturalista poétikában is. Kutatásainkban ezért kulcsszerepe lesz a költészettörténeti korszakváltás alaki-poétikai leírásának, a középpontban álló nagy életművek e szempont szerinti értelmezésének, és az így keletkező paradigmák új irodalomtörténeti kontextusba való beillesztésének. A harmincas évek költészettörténetét ily módon sikerülhet valóságos irányzati tagoltságában leírni és értékelni, s kiszabadítani az újklasszicizmus, illetve az újrealizmus fogalmaival félrevezető módon rögzített hagyományos képletekből.Jelen kötetünk a konferencia vitáinak alapján készített tanulmányokat adja közre.