Fülszöveg

"A vasfüggöny mára átalakult átlátható vaskerítéssé, de a fáktól még mindig nem látjuk az erdőt. A Földnek az a része, amelyen élünk, amelyhez őseink és mi is biológiailag alkalmazkodtunk, egy biomének, egy életközösségnek a része. Ennek a biomének egy közös, összefüggő állati és növényzeti régiónak az időjárásával és éghajlatával mindennapjainkban, vagy egymástól távolra utazva, kerülve legalább annyit foglalkozunk, mint Európa társadalmi és történelmi kérdéseivel. Holott nem is biztos, hogy a választható emberi közösségek és társulások közül éppen a legmegfelelőbbet választottuk az egyéni vagy a közös életbenmaradáshoz. El lehet tekinteni ugyanis a hagyományos tárgyalású, konfliktusokba ágyazott társadalmi csoportképződményektől, illetve belátható, hogy az ember egyszerre több csoportnak is a tagja. Sokan máris más, fontosabb kategóriákban gondolkodnak az emberi csoportokról, és felismerik, hogy vannak közösen cselekvő társulások (communities of action), vannak azonos körülmények közt lévő emberek társulásai (communities of circumstances), vannak azonos helyzetben vagy pozícióban lévő emberi társulások (communities of position), vannak hasonló vagy azonos gyakorlatot, tevékenységet folytató emberi társulások (communities of practice), és vannak közös célokat valló emberi társulások (communities of purpose). De olyan felismerések is vannak, hogy az egyéni boldogulást kereső túlélési, fennmaradási stratégiák vagy a csoportos túlélési stratégiák egyike sem vezet önmagában biztosan sikerre, kevert stratégiákra van szükség."

Mindezek után érdekes olvasmányra számíthat az, aki érvényes tudásra szomjazva, ezért konkrét ismereteket keresve, e könyvben elolvassa, kinek és mennyire reális lehetőség mintegy három-négy éves átmeneti munkavállalás az Egyesült Királyságban hazai megromlott anyagi helyzetének orvoslására.

A kiadó