CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
A Kiadó előszava
Publisher's preface
Michiel Klinkhammer megjegyzése az angol nyelvű kiadáshoz
Tőkés László előszava
Bevezetés
I. rész: A magyarok
A magyarok nyugati megítélése
Bevezetés
A magyarokról Nyugaton élő történelmi képek és közhelyek
Elutasító képek és közhelyek
Kedvező képek és közhelyek
Kedvező és elutasító megítélések és közhelyek.
Magyarokról alkotott képek és közhelyek az I. Világháború előtt, alatt és után
A magyarok képe saját magukról
Hány magyar él a Kárpát-medencében?
A magyar nyelv és az eredetmondák
A magyar történelem
A Trianon-kutatás
A vezető réteg vizsgálata
Következtetések
Az új magyar önkép kialakulása
A nyitott magyar műveltség
Beilleszkedés és tűrőképesség
Szellemi és erkölcsi alapelvek
Megegyezési készség
Szabadság vágy
A magyar nyelv
Szellemi és tárgyi örökség
II. rész: Trianon és következményei a magyarok számára
Magyarország az I. Világháború előtt
Az I. Világháború háttere
A Trianonig vezető út
Trianon titkai
Trianoni veszteségek
Magyarország a két háború között
Az új közép-európai államok
Etnikai tervezés
A magyarok felszabadítása
Etnikai tisztogatás
Visszatérés a pokolba
Magyarellenes népirtás
Horvátország: egy magyar közösség felszámolása
Kis-Jugoszlávia: szerb tábornokok magyarokat használnak ágyútöltelékként
Szlovákia: nemzetiségi tisztogatás hatósági eszközökkel
Kárpátalja: a magyar önigazgatás meghiúsítása
Erdély: egy pogrom természetrajza
III. rész: Új Közép-Európa felé
Trianon igazolása
Aránytalanságok
Semlegesítés
A fennálló helyzet
Magyar újjászületés
Magyar hősök
A magyar szórvány
Magyarország ráébred a valóságra
A magyarok küzdelme az önrendelkezésért
A Balladur Egyezmény és az ezt követő ellenállás
Európa sarokpántja: Magyarország
Kis-magyar elkülönülés
A magyarságban rejlő egyetemes lehetőségek
Nagy-magyar hadászati elvek
Nemzetközi kilátások
Bibliográfiai megjegyzések
Névmutató
A szerzőről
Fülszöveg
A magyar nemzeti azonosság elnyomása az elmúlt másfél évszázadban lehetővé
tette a magyar történelemre, társadalomra, műveltségre és nyelvre vonatkozó
nézetek szándékos meghamisítását, torzítását és kiforgatását. A Magyarországgal
szomszédos népek azonossága szintén torzult és meghamisítódott, ami azt
jelenti, hogy nekik is mitologizált önképük van. Ezen önképek gyűjteménye
törvényesítette Trianont és a veszélyes magyar-ellenes terjeszkedési
politikát a Kárpát-medencében. Hosszú idő után először most van lehetőségük
a magyaroknak arra, hogy megvizsgálják nemzeti azonosságuk jellemzőit, és
hozzájáruljanak a szomszédos országokban élő népek mitologizált önképének
lebontásához. Ez lesz a feltétele a békés és hosszú távú kapcsolatoknak a
Kárpát-medence népei között.
A legutóbbi években, a kommunizmus 1989-ben történt bukását követően,
Magyarország nyugati megítélése ismét kedvezőtlen lett. Ez leginkább a
kommunista időszakban elfojtott nemzeti hagyományok és önazonosság
újraéledéséhez kapcsolódik. Nyugati politikusok és döntéshozók gyanakodnak,
és tartanak attól, hogy az ilyen újjáéledések revizionizmushoz vezetnek és
hogy Magyarország támogatni fogja Németország növekvő hatalmát Európában.
Magyar politikusok által tett kijelentések, mint például Antal József
néhai miniszterelnöké, mely szerint lélekben ő tizenöt millió magyar
miniszterelnökének érzi magát, és olyan nemzeti események, mint Horthy
admirális újratemetése, egyértelműen felélesztik a Nyugat gyanúját
Magyarországgal szemben. Ez viszont újra előtérbe hozza a magyarokról
alkotott elítélő nyugati képeket és közhelyeket. A magyarok máig képtelenek
voltak kiutat találni rettenetes helyzetükből. A mostani magyar gondolkodás
alig megy tovább annál, hogy a "visszatérés Európába" jelszavát népszerűsítse,
amelynek semmi jelentése nincs.
* * *
A Magyar újjáéledés hármaskönyvként épül fel, amelynek három önálló része szoros kapcsolatban áll egymással. Az első rész bemutatja a magyarokat, a második rész Trianonnal foglalkozik és ennek következményeivel a magyarok számára, a harmadik rész pedig vázolja az utat egy új Közép-Európa felé. A három különálló, de szorosan összekapcsolódó fejezet együtt alkotja a magyarság-kérdéskört. A történelmi, politikai, kulturális, földrajzi, társadalmi és nyelvi változók együttesének, némely sajátos tényezőknek, továbbá a magyarok elleni áskálódásnak és a róluk alkotott torzképnek alapos elemzésével mélyebb betekintést nyújt abba a szerepbe, amelyet a magyarok játszottak Közép-Európában a múltban, és amelyet még majd játszanak a jövőben. Mélyebben vizsgálni a magyarság-kérdéskört olyan, mint ablakot nyitni egy új korra, amely egy embertelen, antiliberális hatalmi politikai rendszer - vagyis a kommunizmus - bukása óta óriási lendülettel és nagy sebességgel közeledik felénk. A bárhol élő magyarok számára az értelem és erkölcs parancsoló szükségszerűségei és értékei, a kulturális és történelmi kötelékek, a türelmesség, a szabadság iránti vágy, a megegyezési hajlam; küzdelem az egyenjogúságért, emberi jogokért, szabad akaratért és önrendelkezésért; a nemzeti önzéssel való szembenállás; a lelkierő, a közlés és ismeret közvetítés eljárásai, végül pedig a magyarok szétszórattatása - ezek lesznek a főbb szempontok és meghatározó tényezők a következő században. Ezek a tulajdonságok és értékek fognak egybeolvadni és kikristályosodni a magyarokban, hogy ezzel képessé váljanak egyetemes "vezető szerep" vállalására.