jobbágy – az eredeti latin szövegben: jobagio, azaz előkelő, szabad főember: A várjobbágyság: a tízes rendszeren felépülő királyi várszervezet előkelőinek (tizedeseinek, századosainak) összefoglaló neve. Korlátozott szabadságot élveztek, nem azonosak tehát a jobbágyokkal (jobbágyurakkal).