Előszó

Kedves Olvasó, ezúttal elhagyhatjuk a kölcsönös bemutatkozást, hiszen ismerjük mi már egymást.

Te azért is ismerhetsz engem, mert bemutatkoztam Neked két könyvemben, amiket mindenütt elérhetsz, ahol a világon magyarok élnek vagy tanulnak. Én is ismerlek Téged, mert Veled élek és utazásaim, előadásaim során találkoztunk a Hazánkban is, az elszakított végeken is, a gyepűn belül és azon túl. És havonta válaszolok leveleid tucatjára.

A magyar történelemmel kapcsolatos kérdéseidre most már nem térek ki - válaszomat megtalálod írásaimban.

Ha gondolod, hát vágjunk neki, Isten nevében. A továbbiakban röviden összefoglalom, a leggyakrabban föltett kérdéseidre adott válaszaim. Remélem, beszélgetésünk ezzel nem lezárul, hanem folytatódik. Nem más az egész, mint unaloműző, gondtalan, könnyű olvasmány. Ennek szánom. Tényleg. Kényelmesen ülsz?