A tudós hazája széles e világ... – „A tudománynak nincs, a tudósnak kell legyen hazája” – így fogalmazott eredetileg a híres francia kémikus és bakteriológus, Louis Pasteur (1822–1895); e gondolat változott formában többször felbukkan Eötvös Loránd írásaiban – és tudósi magatartásában. 1895. május 12-én, a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén így fogalmazott: „Ez a mi évről évre visszatérő ünnepünk akkor lesz majd igazán diadalünnep, amikor a magyar tudomány haladását meg fogja látni és gazdagodásának fogja tekinteni az egész világ.

Ezen magasztos, eszményi és hazafias cél felé csak úgy közeledhetünk, ha egyrészt megtanuljuk és a magunk eszejárása szerint feldolgozzuk mindazt, amit más nemzetektől tanulhatunk, másrészt pedig amit magunk teremtettünk, azt kellő formában nyilvánosságra hozva, a világ ítélőszéke elé terjesztjük.” S a Bolyai-emlékünnepen, 1903. január 17-én: „...csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s azért, ha igazi tudósok és – amint kell – jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt hazánk határain túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet.”