CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Tartalom
Pálházy László: Az 1869. évi népszámlálás
Sebők László: Az 1869. évi népszámlálás kéziratos anyagának feldolgozása
Abaúj megye
Alsó Fehér megye
Arad megye
Árva megye
Bács megye
Baranya megye
Bars megye
Békés megye
Bereg megye
Beszterce-Naszód megye
Bihar megye
Borsod megye
Brassó megye
Csanád megye
Csík megye
Csongrád megye
Esztergom megye
Fejér megye
Fogaras megye
Gömör és Kishont megye
Győr megye
Hajdu megye
Háromszék megye
Heves megye
Hont megye
Hunyad megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kis-Küküllő megye
Kolozs megye
Komárom megye
Krassó megye
Liptó megye
Máramaros megye
Maros-Torda megye
Moson megye
Nagy-Küküllő megye
Nógrád megye
Nyitra megye
Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye
Pozsony megye
Sáros megye
Somogy megye
Sopron megye
Szabolcs megye
Szatmár megye
Szeben megye
Szepes megye
Szilágy megye
Szolnok-Doboka megye
Szörény megye
Temes megye
Tolna megye
Torda-Aranyos megye
Torna megye
Torontál megye
Trencsén megye
Turóc megye
Udvarhely megye
Ugocsa megye
Ung megye
Vas megye
Veszprém megye
Zala megye
Zemplén megye
Zólyom megye
Összesítő táblázat
Census
Recensament de 1869
Volkszählung, 1869
Előszó
Az 1869. évi népszámlálás különös jelentőséggel bír a magyar statisztika
történetében, hiszen ezt tekinthetjük az első hivatalos magyar
népszámlálásnak - első alkalommal végeztek el ilyen összeírást magyar
kormányzati szervezéssel az egész ország területén. Nem mellékesen, a
munkálatok folyamán felmerült nehézségek és szervezési problémák miatt
levonható tanulságok következtében hozták létre 1971-ben - hatósági
jogkörrel - a Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatalt. (Első vezetője
az a Keleti Károly lett, aki a népszámlálási munkák fő szervezője volt még
a Földmívelési- ipar- és kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetőjeként.)
Érthető tehát, hogy meglehetősen furcsa érzések ébredtek egy - a magyar
népszámlálások levéltári és kéziratos anyagait feltáró - OTKA-kutatás
résztvevőiben, amikor kiderült, hogy az 1869-es népszámlálás kéziratos
anyaga csak viszonylag szűk szakmai körben ismert és használt.
Kötelességünknek éreztük ezek után feldolgozni ezen adatsorokat és
- több, mint egy évszázados hiányt pótolva - publikálni.
Szeretnénk ezzel a kiadvánnyal tisztelegni az egyik legnagyobb magyar
demográfus Dányi Dezső emlékének is, aki ennek az OTKA-programnak az
elindítója volt. Emlékezzünk továbbá Körmendi Gáborra, a KSH Könyvtár
fiatalon elhunyt osztályvezetőjére, számos kutatónak nyújtott igen jelentős
segítségéért, s azért, hogy erre a kéziratos anyagra többünk figyelmét
ráirányította.
Ezúton is köszönjük a KSH Könyvtár és a KSH Levéltár munkatársainak
segítségét és türelmét, minden közreműködő munkáját.