Bevezetés

A ZÜRICHI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYESÜLET oktatási segédkönyve elé önként kínálkoznak a Petrovics István és Hrúz Mária fiából önként Petőfi Sándorrá és e néven világhírűvé vált költő szavai: "Magyar vagyok. Büszkén tekintek át a múlt tengerén..." Az itt szereplő írások minden megfogalmazóját ez a gondolat vezérelte, de ahányan vannak, annyifélét láttak meg. Van közöttünk, aki az isteni végtelenséget, van, aki a földi viharfelhőket, mások a veszélyek sziklaszirteket, megint mások a kikötési pontokkal előírt biztos hajózó utat, s meglátásuk alapján ezt helyezték mondanivalójuk középpontjába.

A huszonkilenc szerző negyvenkét dolgozata, ahogyan egymást követően sorjáznak, a sajátos megközelítésen túl az egyéni látásmódot is tükrözi. Minden társunk azt fejti ki, amit és ahogyan meglátott. Mi többiek, valamennyien, vállaljuk, hogy a látásmód, a kutatás és a véleménynyilvánítás szabadsága olyan emberi jog, amelyet határozottan elfogadunk. Ezért nem törekedtünk egységes nézet kialakítására, végleges álláspont elérésére, hanem éppen ezért vállaltuk minden szerző, egyébként eleve figyelemre méltó, gondolatainak a szabad kifejtési lehetőségét. Még az sem történt meg, hogy a szerkesztés során átfésültük volna az egyes szövegeket, hanem úgy döntöttünk, hogy minden társunk maga áll helyt mondanivalójáért. Ugyanakkor nem kerülhettük meg, hogy a függelékben felsorolt fogalmak ottani értelmezését mindannyiuktól megkívánjuk és törekedjünk a helyesírás egységes képére.

Kötetünk, címéből fakadóan, két fő részre oszlik. Az elsőben nagyívű áttekintések adnak vezérfonalat az általunk képviselt új történetszemlélet, a táj, az ember, a nemzetség, a törzs, a törzsszövetséggé alakulás, a néppé, majd nemzetté szerveződés, a küldetés, annak örök, főleg kezdeti és jelenkori megnyilatkozása vonatkozásában. A második szerkezeti egység az eredet embertani, genetikai, régészeti, nyelvi, zenei, vallási, néprajzi megközelítésére, a szkíta, a sumér, a kelta, a hun, az avar előnépekkel való kapcsolat feltárására, a Kárpát-medence korai lakosságának bemutatására, az őslakók, a honfoglalók és a csatlakozottak nemzetté válási folyamatának elemzésére, a népességfejlődés, a középkori nemzetségek, a honfoglalás és a honbiztosítás, a tengerhez kötődés hátterének a körüljárására, az önkormányzatiság jelentőségének, a huszadik századi szétszaggattatás okainak, a Szent Korona meghatározó Kárpát-medencei szerepének a megértetésére irányuló tanulmányokat és közleményeket tartalmaz. Ezt a részt egy, az egész utolsó ezeregyszáz év történelmi alapkérdéseit átfogó nagyobb lélegzetű dolgozat zárja.

Ezzel a tartalmi összeállítással az eddigi történelemtanítási tartalmi és módszertani továbbképzés során elsődlegesen felmerült kérdések kapnak megválaszolást, vagyis feltétlenül indokolt az eddig ebben az összefüggésrendszerben nem hozzáférhető anyag közreadása. Ez a mű a jövőben is rendületlenül az egész Kárpát-medencében tovább folytatni kívánt szervezetszerű, az oktatási megújítást célzó tanári tovább-képzés szándékának a kinyilvánítását és ehhez a hozzáférhető írásbeli alapismereti összegzés átnyújtását jelenti. Természetszerűleg a teljességre törekvés nem lehetett célkitűzés, ennek nemcsak terjedelmi korlátai vannak, hanem ennek határt szab a Zürichi Magyar Történelmi Egyesületben közösségre talált kutatók érdeklődése is.

Jelen kötetünkben teljesen érthetően leggazdagabb a kezdetektől az Árpád-ház fiági uralmának végéig terjedő korszakkal foglalkozó anyagegyüttes. Ennek az oka pedig egyszerűen az, hogy magyarként alapkérdés valamennyiünk számára, kik vagyunk, honnan jöttünk, mire hivattunk, az e kérdésekre adandó választ pedig számos megközelítéssel kereshetjük, és így sokszínű eredményre juthatunk. Mivel pedig történetírásunkban eddig elsődlegesen ez a sokoldalú válaszadás szorult háttérbe, helyesnek véltük, ha erre helyezzük a hangsúlyt. Ennek pedig az lett az ára, hogy a már eddig is részletesebben és árnyaltabban feltárt későbbi korokkal kapcsolatos dolgozatok ezúttal kimaradtak. E döntésben egyúttal benne van az igény szerinti folytatás lehetősége, ami egyértelműen a jelen mű fogadtatásától függ.

Befejezésül nem marad más hátra, mint az, hogy segédkönyvünket a továbbképzési oktatásunkban résztvevők és az ez iránt érdeklődők figyelmébe és jóindulatába ajánljuk. Mindezt abban a reményben, hogy közösen sikerül hozzájárulnunk nemzeti múltunk valós megismeréséhez és megismertetéséhez. Adja Isten, így legyen.

Alsórákos, az Úr születése szerinti 2002. esztendő Mindszent havában, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület
Tudományos Tanácsa nevében

Prof. Dr. habil. Zachar József D. Sc.
elnök