CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Az előadások teljes szövege
Darai Lajos Mihály (Kápolnásnyék): Az őstörténeti szenzációk tartalmi háttere (előszó helyett)
Zachar József (Budapest): Magyar történelem - magyar rendvédelem
Varga Csaba (Pilisszentiván): Idő és ABC
Bednyák Attila (Székesfehérvár): Hozzászólás a magyar és az egyetemes középkor történetéhez
Szekeres István (Budakalász): Elődök és előzmények
Darai Lajos Mihály (Kápolnásnyék): A magyar nép és nyelv eredetéről
Szabó István Mihály (Budapest): Vezérfonal a magyar és az uráli népek őstörténetének áttekintésére
Mesterházy Zsolt (Budapest): Hol keressük a ragozó nyelvű népek őshazáját Eurázsiában:
Lindegger Peter (Winterthur): Über das wort "ARVISURA" - Az "ARVISURA" szóról
Dudás Rudolf (Vancouver): Valós őstörténetünk alapjai
Cser Ferenc (Melbourne): A magyar népművészet történelmi vonatkozásai
Záhonyi András (Budapest): A folyamközi (mezopotámiai) írásemlékek értelmezésének nehézségei
Marton Veronika (Győr): Gilgames (Nimród) eposz
Tímár (Timaru) Sándor (Ingelheim): A Jóanya/Istenanya törzse - Kelta vallás, hagyományok, művészet és világkép
Szádeczky-Kardoss Irma (Budapest): Miért kazár módra?
Nagy Kálmán (Budakeszi): A határok védelmének megszervezése a honfoglalás után
Herényi István (Budapest): A harkák törzsi és nemzetségi szállásbirtoka
Horváth Lajos (Veresegyház): A csodaszarvastól az ökörfejig - magyar-kun mondai és heraldikai hagyomány Moldvában
Vajda Gábor (Szabadka): Aracs múltja és jelene. Az ősi pusztatemplomtól a nemzeti folyóiratig
Herényi István (Budapest): A kunok Magyarországon
Horváth Lajos (Veresegyház): Magyar hírszerzés a tatárok földjén 1319-1321-ben
Martyné Vágó Stefánia (Budakeszi): A magyar Pálos Rend története
Juba Ferencz (Bécs): Magyarország tengeri rendészetének vázlatos története
Juba Ferencz (Bécs): Belvizi rendészetünk, azaz a Folyamőrség
Nagy Kálmán (Budakeszi): Fegyelmezés, büntetés, megtorlás - vagy nevelés
Pandula Attila (Budapest): A partizánok elleni harcokban érdemeket szerzett magyar rendőröknek adományozott kitüntetések a második világháború időszakában
Csámpai Ottó (Pozsony): A végvári vitézek - a török hódoltságon kívüli Magyarország határőrei (Négy Esterházy egy hullása a vezekényi csatában)
László Péter Sándor: Ökotúra útvonalak formálhatók az ősi Erdély területén. (Gyergyószentmiklós) Arisztotelész, Sztrabon, Ptolemaiosz, Herodotosz nyomán
Sörös István (Felsőőrs): Az ókori megalitikus építészet
Science 2000. november 10.
The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspektive
A paleolitikus Homo sapiens sapiens származási hagyománya a meglévő Európaiakban: Az Y chromosoma áttekintése
Függelék
A ZMTE őszinte története XVIII
A ZMTE őszinte története XIX
Jegyzőkönyv
Előadások foglalata
A rendezvény szereplői
Házirend
Nyilatkozat
Műsor
Meghívó (Hódmezővásárhely 2004)
A ZMTE Tudományos Tanácsa
Statisztikák
Előző 4 kötet tartalomjegyzéke
Kiadványaink
Asztaltársaságaink
INFO
Előszó
A kedves olvasó csonka kötetet tart kezében. Csonka azért, mert a
történelmi iskola anyagának nagy részét a társrendező magáénak tekintve,
fűzve, ISBN szám nélkül megjelentette. Így ezek az előadások kötetünkből -
a legnagyobb sajnálatunkra - kimaradtak.
Csonka ez a kötet azért is, mert őstörténeti találkozónk se úgy sikerült,
ahogyan megálmodtuk, előzőleg már tizenhat alkalommal. A tárgy - mai
divatos kifejezéssel élve - parttalanná vált, igazolva azt, a már korábban
fölmerült gyanút, hogy a korai magyar történelmet gyökeresen új
szemléletmóddal kell kutatnunk. Ebből a szempontból viszont ez a
találkozónk a megújulás első jele.
A forradalminak számító útmutatást a genetikusok vizsgálati eredményeinek
ismertté válása adja. A gondolat minden eddigi kiadványunkban megjelent,
de magyar szemléletű, tudományos alapú elemzését Szabó István Mihály
akadémikusunk itt közölt dolgozata adja. Nem ígérhetem, hogy a következő
találkozónk kötete már az új út mérföldköve lesz, de biztosan továbbmegyünk
az új úton. Le kell zárjuk a százötven éve tartó meddő vitát. A gyökeresen
új tudományos helyzetben új kérdéseket kell fogalmazzunk és az ilyen
találkozók az új kérdések megválaszolására kell törekedjenek.
Ezt az új utat meghatározza a természettudomány két egybevágó nagy
eredménye: az európai génkutatás összefoglalója és Henkey Gyula, a
Kárpát-medence népein végzett etnikai-embertani vizsgálatának eredménye.
További biztos fogódzkodót ad a Tarih-i Üngürüsz ősgesztánk, mint írott
forrás (kizárólag a Blaskovics József fordításában megjelent 1982. évi
kiadás a mérvadó) és Cser Ferenc "töprengése".
Nem tartom véletlennek, hogy az itt név szerint felsorolt valamennyi
személy a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület tagja.
Azt pedig nem mi mondjuk, hanem a világ többi részének legjobb genetikusai
közül tizenheten, az USA-tól Ukrajnáig, hogy mi magyarok, a Kárpát-medencében
itthon vagyunk úgy 40-35.000 éve. Adja a magyarok Istene, hogy a következő
negyvenezer évet is megéljük.
Zürich, 2004. áldás hava
Csihák György