egyke-törvény – 1926-ban Huszár Károly, a képviselőház alelnöke nyílt ülésen kívánta, hogy a Ház a kérdést megvitassa, Bethlen István miniszterelnök bejelentette, hogy a baj terjedésének megakadályozására törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Törvény nem született. 1926. december elején a Magyar Társadalomtudományi Társulat több napos értekezletet hívott össze az egyke-kérdés megvitatására, s az előadó, Geőcze Sarolta egy új örökösödési törvénytervezet vázlatát is előterjesztette; az egykézés gazdasági okainak megszüntetése érdekében szükséges: „az örökösödési törvény módosítása a Tolnában fölvetett elvnek megfelelően; azaz olyképp, hogy az egykés vidékeken a vagyonnal való rendelkezés mértéke a gyermekek számától függjön: a magtalan vagy egygyermekes szülő vagyonának csak 1/3 részével, a kétgyermekes 2/3-ával rendelkezhessék, s csak a három vagy többgyermekes az egésszel; a többivel az állam, de kizárólag a sokgyermekű családok – lehetőleg a helybeliek – segítésére. Ha pedig a törvényt azzal próbálja majd valaki kijátszani, hogy vagyonát még életében elajándékozza vagy elprédálja, kerüljön gondnokság alá; az elajándékozás pedig érvénytelenítődjék.” (A Magyar Társadalomtudományi Társulat értekezlete az egyke elleni küzdelem tárgyában. Társadalomtudomány. 1927. 439–464.)